Előzmények és alapok

A Terézvárosi Közterület-felügyelet vezetőjét augusztusban őrizetbe vették, mert éppen kenőpénzt fogadott el azért - feltehetőleg a Centrum Kft-től -, hogy minél több kerékbilincselésre ösztönözze a kerület közterület-felügyelőit. Ezek után szeptember egytől az egész országban leállították a kerékbilincselést, mivel aznap lépett hatályba a közterület-felügyeletről szóló új törvény, de az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál még nem készült el a kerékbilincselésre vonatkozó rendelet, így addig nem is lehet kerékbilincsezni.

Ez a két legutóbbi, egymással szoros összefüggésben lévő kerékbilincses hír, azonban manapság egyre több fórumon pedzegetik azt a kérdést is, hogy indíthatnak-e kárpótlási pert, azok, akik a túlzottan lelkesen kerékbilincselő közszolgáknak estek áldozatul. Ugyanis a közterület-felügyeletről szóló törvény úgy fogalmaz , hogy a szabálysértések esetén a lehető legkisebb hátránnyal járó szankciót kell alkalmazni - a kerékbilincselés viszont a legdrágább és az egyik legkeményebb szankció volt.

Így a HírExtra fogta magát és megkérdezett pár közlekedési joggal foglalkozó jogászt és társaságot, hogy mi a véleményük a dologgal kapcsolatban.

Jogi állásfoglalások

Elsőnek az Emberibb Parkolásért Mozgalom parkolási körökben "rémhírnevet" szerző ügyvédjét kérdeztük volna, de szabadsága miatt,  Murányi József, a mozgalom vezetője foglalt állást:

Murányi szerint a kerékbilincset polgári jog szerint, felperesi pozícióból indíthat pert, és azt kell bizonyítania, hogy a kerékbilincs számára túlzott hátrányt okozott - tehát túlzott joghátrányba került az illető. Murányi szerint az is sokszor probléma, hogy a közvetlen felügyelő nincs jelen a bilincselésnél - ami ilyenkor érvénytelen. Azt is megjegyezte, hogy jogelméleti szempontból az objektív felelősség bevezetésével erősen vitathatóvá vált a kerékbilincselés, hisz az AB kimondta, hogy a kerékbilincs nem tekinthető büntetésnek.

Más nézőpont

Ezzel szemben ifjabb Ferenczy Atilla, közlekedési joggal foglalkozó ügyvéd szerint, "a közterület- felügyeletről szóló 1999 évi LXIII. Tv (köt) 8. § szerint a felügyelő intézkedése nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával, továbbá több lehetséges intézkedés közül azt kell választani, amely az intézkedéssel érintettre a legkevesebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

A köt. 20. §.-ban foglaltak - 2009 aug 31-ig azt rögzítette, hogy ha a közterületen szabálytalanul elhelyezett, illetve a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó jármű balesetveszélyt nem jelent és a forgalmat nem akadályozza, rögzítésére - a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig - a felügyelő az önkormányzat rendelete alapján kerékbilincset alkalmazhat. A járműhasználat jogszerű akadályozása folytán keletkezett kárért a felügyelőt, illetve a felügyelőséget nem terheli kártalanítási kötelezettség. A kerékbilincs alkalmazásának költsége a jármű tulajdonosát (üzemben tartóját, használóját) terheli.

A jogszabály 2009 szeptember 1-től hatályos szövege egyrészt megszünteti a kerékbilincs alkalmazására vonatkozó önkormányzati rendeletalkotási hatáskört, másrészt direkt szabályként rögzíti, hogy a felügyelet a kerékbilincs fel- és leszereléséhez, a jármű elszállításához, továbbá az intézkedéssel érintett jármű tárolásához, őrzéséhez és értékesítéséhez - szerződés alapján - közreműködőt vehet igénybe.

Álláspontom szerint tehát a kerékbilincs alkalmazása - a sajtóban e körben megjelent erkölcsileg és jogilag is kifogásolható magatartások következtében - utóbb nem váltak jogellenessé.

Hangsúlyozom, hogy amennyiben a konkrét esetben a közterület-felügyelő eljárása szabálytalan volt, akkor az adott ügyben a sérelmet szenvedett személyt jogorvoslati jog illeti meg, illetve amennyiben kár érte a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti szabályok szerint kárának megtérítése iránt pert is indíthatott és ha az ezekre nyitva álló határidő nem telt még le akkor indíthat most is.”

Az igazság majd a bíróságon kiderül - remélhetőleg.