Fura ellentmondás

Mint a HírExtra megírta, gyakorlatilag az összes friss gazdasági mutató arról tanúskodik, hogy továbbra is lejtmenetben van az ipari termelés Magyarországon. A válság okozta visszaesés kapcsán kedden több gazdasági szakembert is megszólaltattunk. Elsősorban azt tudakoltuk, mely ipari szekciók szenvedik meg a leginkább a recessziót, illetve melyek azok az ágazatok, amelyek a jelentősen csökkenő kereslet ellenére is tartják magukat.

Ezzel kapcsolatban érdekes ellentmondásra figyeltünk fel. Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke arról tájékoztatta a HírExtrát, hogy a változatlanul nagyon gyengén teljesítő gépjármű-, illetve gépjárműalkatrész-gyártás mellett furcsa mód az az élelmiszeripar produkál erőteljes visszaesést, amelyről pedig azt reméltük, hogy speciális jellegéből fakadóan kevésbé szenvedi majd meg a recessziót.

Némethné Pál Katalin, a GKI gazdaságkutató Zrt. ipari kutatásvezetője ugyanakkor az energiaipar mellett épp az élelmiszer-ágazatot említette, mint a válság alól leginkább kibújó szektort. Mint mondta, az élelmiszeripar továbbra is „csupán” ugyanazt az egy-két százalékos visszaesést produkálja, mint a válság előtt, ami jelen helyzetben nagyon dicsérendő eredmény.

Mi újság az élelmiszepiacon?

Kérdés, mi a valós helyzet az élelmiszerpiacon? Szerencseágazatról vagy súlyos visszaesést elszenvedő területről van szó? A Központi Statisztikai (KSH) friss adatait böngészve annyi derül ki, hogy a harmadik legnagyobb súlyú ipari alágazat, a feldolgozóipari termelés közel egyhetedét képviselő élelmiszer, ital, illetve dohánytermékek gyártása 5%-kal mérséklődött júliusban az előző év azonos időszakához képest.

Ez az adat inkább a Vadász György-féle verziót erősíti, hiszen „ellenlábasa”, a GKI-t képviselő Némethné mindössze évi egy-két százalékos visszaesésről beszélt az élelmiszeripar kapcsán. Lényeges azonban, hogy a GKI kutatásvezetője a HírExtrának azt is említette, hogy a válságból való felemelkedés görbéje leginkább fűrészfog szerű alakban írható majd le, ami annyit jelent, hogy egyenletes emelkedés helyett inkább „csapkodó” ívre kell számíthatunk, ami ciklikusan hol magasabban, hol mélyebben halad felfelé. Némethné lapunknak jelezte, júliusban épp egy ilyen ciklus alján voltunk.

Éger Tamás, az Élelmiszer Feldolgozók Országos Szövetségének elnöke a HírExtrának nyilatkozva egy régi igazsággal kezdte: minden relatív. Az élelmiszeripar nem esett vissza annyira, mint mondjuk az autóipar. Ennek oka, hogy az alapszükségleteket kielégítő termékek (például kenyér) keresletének jóval kisebb a jövedelemrugalmassága, mint a sok tekintetben még mindig luxuscikknek számító gépjárműveké. Ezzel együtt azonban az élelmiszeripar is szembesült a kereslet-visszafogottságával.

Tíz százalékos is lehet a visszaesés

Ez bizonyos termékcsoportok esetében a mennyiség-visszaesésében, másoknál (és ez okoznak súlyosabb gondot) az alacsonyabb ár-minőség kategóriákra való váltásban mutatkozik meg. Éder nem tudja megmondani, hány százalékkal esett vissza az ágazat a válság óta. Mint mondja, felesleges számháborúba nem akar belemenni. Annyit azért elárul, hogy alszektoronként változó a teljesítménycsökkenés. Éder szerint a legnehezebb helyzetbe a hagyományos, nagy ágazatok kerültek a válság óta. Ezek a baromfi-, a hús- és a tejipar.

Dr. Malasics András, a CBA üzletlánc vezérigazgatója, miután megerősíti, hogy az élelmiszerágazat jelentős veszteségeket szenved a válság miatt, a keresletcsökkenés dinamikai változásaira is rámutat. Mint mondja, az üzletág értékvolumene a válság kirobbanása után három-négy hónappal kezdett jelentősen visszaesni, a csökkenés mára –ágazatonként persze eltérően – úgy öt és tíz százalék közöttire becsülhető.

A "vita" tehát sajnos Vadász úr álláspontja felé látszik eldőlni. Azonban, bár egy 1929-'33 óta nem leátott volumenű gazdasági világválság esetében ezt talán felelőtlenség kijelenteni, megkockáztatjuk, ha valamelyik, akkor a kajaüzletág lehet az, amelyik először vágja ki magát az általános recesszióból. Elvégre mégiscsak Magyarországon vagyunk.