Mi lesz a válság utáni stratégia?
Már most dönteni kell arról a stratégiáról, amelynek alapján az Európai Unió tagországai kivezetik gazdaságukat a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válságból - állapodtak meg a tagországok állam- és kormányfői csütörtöki brüsszeli találkozójukon.
2009. szeptember 18. péntek 08:26 - HírExtra
Mint a rövid, kötetlen ülésen elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök a munkavacsora után elmondta: abban is egyetértés volt, hogy a stratégia végrehajtását csak akkor kell megkezdeni, amikor a gazdaság élénkülése ténylegesen megindul. Értésre adta, hogy ennek azt kell biztosítania: a gazdaságélénkítés nem csupa nagyon eladósodott országot hagy maga után.
Leszögezte: jelenleg kettős jelzések mutatkoznak nemzetközi szinten. Egyrészt stabilizálódni tűnik a növekedés, ugyanakkor nagy államháztartási hiányra kell számítani jövőre. Az általános gazdasági kilátások ezért továbbra is bizonytalanok, és még számos kockázati tényezővel kell számolni.
A brüsszeli találkozón az uniós vezetők a világ húsz legnagyobb ipari és felzárkózó országának (G20) jövő heti csúcsértekezletét készítették elő.
Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár a késő este befejeződött megbeszélés után bejelentette: gyakorlatilag egyetértés volt abban is, hogy véget kell vetni a túlzottan magas banki prémiumok gyakorlatának. Reinfeldt a maga részéről úgy fogalmazott: egyetértettek abban, hogy el kell mozdulni a jelenlegi banki gyakorlattól, amely a rövid távú teljesítmény jutalmazásán alapul.
A megbeszélésen szót ejtettek a decemberi nemzetközi klímavédelmi konferencia előkészítéséről is. Azon a tanácskozáson dönteni kellene arról, milyen nemzetközi erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megállítsák a káros éghajlatváltozás folyamatát.
Diplomáciai források szerint az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy a következő három évben az EU évente akár 7 milliárd euróval is segítheti a fejlődő világ rászoruló országait ebben a küzdelemben. A kormányfői tanács magáévá tette a Európai Bizottság azon számítását is, hogy 2020-ra a fejlődő térségnek összesen évi 100 milliárd euróra lehet szüksége a klímaváltozás kihívásainak kezeléséhez.
Forrás: MTI