Globális pénzügyi felügyelet?
Az Európai Tanács múlt hét csütörtöki ülésén komoly hangsúlyt kapott a globális pénzügyi felügyeletek kérdése - mondta a külügyminisztérium szakállamtitkára az Országgyűlés Európai ügyeinek bizottsága előtt, kedden.
2009. szeptember 22. kedd 12:22 - HírExtra
Iván Gábor elmondta, hogy a svéd elnökség által összehívott találkozóra a gazdaságilag legfejlettebb húsz állam, a G20-ak ezen a héten rendezendő ülése miatt került sor.
Hozzátette, hogy a múlt csütörtöki találkozón az állam és kormányfők elfogadtak egy nem hivatalos közös álláspontot és végigvették a legfontosabb kérdéseket, amelyeket a gazdaságilag legfejlettebb államok tárgyalni fognak.
Közölte, hogy G20-ak találkozóján azt fogják szorgalmazni, hogy meg lehessen teremteni a pénzpiacok globális felügyeletét.
Az államtitkár fontos kérdésnek nevezte a pénzügyi szektorban dolgozó vezetők javadalmazásának ügyét is. Közölte, úgy tűnik, hogy a G20-ak között kialakul egy olyan ajánlás, amely valamilyen módon keretek között tudja tartani ezt a problémát.
A klímakérdésekről azt mondta, hogy egyelőre nagyon sok tényezőtől függ a klímakonferencia sikere. Hozzátette, felmerült a kérdés, hogy a kibocsátás-csökkentést érintő vállalásokban milyen súllyal jelenjen meg az Európai Unió (EU).
Elmondta, hogy a konferencia résztvevőinek álláspontjai eltérnek abban is, hogyan kell segíteni a legszegényebb országokat, amelyek a fosszilis energiahordozókra támaszkodva a gazdasági súlyuknál nagyobb mértékben bocsátanak ki káros anyagokat. Célként nevezte meg, hogy kialakuljon egy közös uniós álláspont a kérdésben.
A lisszaboni szerződés intézményi kérdéseinek kidolgozásáról azt mondta, hogy ahhoz előbb szükség van a szerződés hatályba lépésére. Kitért arra, hogy négy tagországban nem ratifikálták az iratot.
Elmondta, hogy Németországban múlt pénteken megszavazták a ratifikációhoz szükséges módosításokat, így az a folyamat még az ír népszavazás előtt lezárulhat. Emlékeztetett arra, hogy a lengyel elnök is közölte, ha az ír referendum eredményes, akkor ő másnap aláírja a ratifikációs okmányt. Eközben Írországban 53 százalékos támogatottság ellenében 26 százalékos elutasítottságot mutatnak a legfrissebb felmérések. Az államtitkár azt mondta, hogy meg kell várni a szavazás végeredményét, de a jelenlegi trendek a referendum sikerét mutatják.
Csehországban a köztársasági elnök szintén megvárja az ír népszavazás eredményét, viszont vannak arra utaló jelek, hogy meglesz a szükséges számú aláírás a szenátus tagjai által tervezett beadványhoz, amely már önmagában is néhány hónapos csúszást eredményezhet.
Közölte, hogy a svéd elnökség viszont arra készül, hogy ha októberben lezárul a ratifikáció, akkor a lisszaboni szerződés novemberben hatályba léphet.
Kitért arra is, hogy tisztázni kell az Európai Tanács állandó elnökének és a soros elnökséget adó tagállam miniszterelnökének feladat- és hatáskörmegosztását.
Firtl Mátyás (KDNP) kérdésére, hogy Magyarország milyen EU-biztosi pozíciót szeretne azt mondta, hogy ezeket a tárgyalásokat a miniszterelnök személyesen folytatja le és túlnyomórészt négyszemközt. Részletekről nem tudott beszámolni, de azt megerősítette, hogy a tárgyalások folyamatosan zajlanak.
Forrás: MTI