A lap szerdai számában megjelent cikk polgármestereket, és kárvallottakat idéz három településről (Szarvas, Nyírgyulaj, Medgyesegyháza). Az elmondottakból kitűnik, hogy az esetek bizonyítása nehéz, és ezért ez ellen fellépni sem egyszerű.

A települések vezetői szerint 5-25 ember élhet így a modernkori rabszolgaság körülményei között. A szarvasi polgármester szerint a térségi szociális otthonokból évente tíz-tizenöt ember kerülhet az úgynevezett csicskáztatókhoz.

Szarvason a kényszerrel fogva tartott emberekről érdeklődő újságírónak az emberek elmondták: gyakorta nem lehet hozzáférni a pénzkiadó automatákhoz, mert a csicskatartók öt, hat, de nemegyszer akár nyolc bankkártyával érkeznek oda. A helyiek szerint a kiszolgáltatott emberek nyugdíja vagy szociális ellátmánya e bankkártyákról vagy a postásoknak felmutatott - állítólag a csicskások által önként aláírt - meghatalmazások révén vándorol a modern rabszolgatartók zsebébe.

A szarvasi polgármester szerint a csicskáztatók magatartása a személyi szabadság korlátozása mellett munkajogi kérdéseket, illetve a jogalap nélküli gazdagodás gyanúját is fölveti. A csicskáztatók között kétségkívül vannak lótartással foglalkozó családok, de Babák Mihály jelezte: szerinte nem romakérdésről van szó, mert a "rabszolgatartók" között tudomása szerint vannak "magyarok" is.

Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere szerint nem a családhoz kerültek dolgoztatása a fő cél, hanem a rendszerint magányos emberek nyugdíjának, esetleg ingatlanának megszerzése, nevének felhasználása. A fizikailag-szellemileg leépült emberek többsége nehezebb munkára nem is használható. Jellemzően olyanokból lesznek "XXI. századi rabszolgák", akik magányosak, érzelmileg kiszolgáltatottak, de nincs családjuk, vagy nem törődik velük senki.