Késik a kormány az uniós pénzekkel?

Mint mondta, ez "nem az Európai Unió (…), nem a pénzt felhasználni akarók (…), hanem egyetlen egy szereplő, a kormány hibájából" történt így.

A képviselő emlékeztetett arra, hogy a 2007 és 2013 között, tehát "a hét év alatt felhasználható pénz alig nyolc százalékát fizette ki a kormány 2007. január elseje és 2009. augusztus vége között".

Az uniós képviselő jelezte, hogy a források felhasználását nem lehet ugyan időarányosan kiszámítani, de az, hogy az uniós költségvetési időszak "lassan 40 százaléka eltelik, és a forrás, amit eddig fel tudtunk használni (…), azzal a veszéllyel fenyeget, hogy ki fogunk csúszni az időből".

Deutsch Tamás attól is tart, hogy mire a jövő évben gyökeres politikai fordulat lesz az országban, és új kormány lép hivatalba, akkor komoly kérdés lesz, hogy "a pályázati rendszer átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tételével, a pályáztatási eljárás felgyorsításával lesz-e még egyáltalán mód arra, hogy a lehetőségekhez képest a források maximumát el tudjuk érni".

A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az ÁSZ által vizsgált időszakban azt a kormányzati szervet, amely felelős volt az uniós forrásokkal kapcsolatos tevékenységért, a jelenlegi miniszterelnök, Bajnai Gordon irányította.

Szerinte a számvevőszéki vizsgálat egy "hatalmas egyest állít ki" Bajnai Gordon ellenőrzőjébe.

Hozzátette: "ezt az egyest azonban nem Bajnai Gordon, hanem mindannyiunk ellenőrzőjébe kell beírni, mert mi vagyunk ennek az elhibázott miniszteri tevékenységnek és a kormányzati politikának a kárvallottjai".

A politikus emlékeztetett arra is, hogy Magyarország uniós csatlakozása óta összesen mintegy 500 milliárd forint került be a magyar gazdaságba, ám ennek ellenére a regisztrált munkanélküliek száma 564 ezerre növekedett.

Mint mondta, a munkanélküliség növekedése nem csupán a gazdasági válság következménye, hiszen a 2005-ös csatlakozáskor regisztrált 360 ezerről 400 ezer fölé növekedett tavaly októberre. Ugyanakkor a 2005-ös, majdnem 4 százalékos GDP-növekedéshez képest öt év után mínusz több mint hat százalékhoz jutottunk.

Domokos László, a Fidesz Békés megyei és a megyei önkormányzati elnöke, a Parlament költségvetési bizottságának alelnöke példával illusztrálta a késedelmes kifizetések okát. Mint mondta, például a megye közreműködésével készülő békéscsabai Ibsen-palota projektet még az előző kormányzati ciklusban tervezték meg, majd a mostani időszakban, három évvel ezelőtt döntöttek a támogatásról, ám csak tavaly írták alá a szerződést.

Ehhez képest csak az idén tavasszal kezdődhetett meg a beruházás, ami a következő kormányzati időszak elején fog befejeződni.

A politikus szerint egy ilyen hosszú eljárási rend nemhogy az önkormányzatok, hanem a vállalkozások számára is tervezhetetlen.