Élénkül az aukcióspiac - példa

Az első hétszámjegyű összeget a 13. tétel hozta meg. Koszta Józsefnek a Nemzeti Galériában őrzött Háromkirályok című képéhez készült tanulmánya 950 ezer forintos indulás után 1,6 milliós leütést ért meg. Ez az ütem eltartott a választék feléig, aztán jelentősen megcsappant a vásárlási kedv, és a végén már csak a tételek számát sorolta az aukció vezetője.

Így aztán a végeredmény: a 207 tétel fele visszamaradt. Mindemellett éppen tucatszor koppant a kalapács millió forint feletti áron, s ezek a darabok kikiáltási áruk jelentős emelkedése mellett találtak új tulajdonosra.

A legdrágábban, 3,8 millió forintért, 1,6 millióval megtoldva kikiáltási árát, Mattis Teutsch János 1920-as, kavargó, egymásba fonódó, expresszív színhatású Kompozícióját vitték el. Modok Mária 1929-es szentendrei tájképét 2,2 millióra tartották, de mivel többen szerették volna hazavinni, 2,8 millió forinton ütötték le. Ziffer Sándor színpompás nagybányai folyópartja 1,2 milliós kikiáltási árát 1,9 millióig emelték. Ugyancsak 1,2 millióról verték fel 1,6 millióra Medveczky Jenő újklasszicista stílusú olajképét. Megadták az 1,8 milliós kikiáltási árat egy kisméretű, ám annál varázslatosabb Rippl-Rónai József somogyi tájképért. És ugyanennyiért kelt el Szobotka Imre 1920-as tájképe. Mednyánszky László ezúttal is keresett volt, Havas Tátrája 1,2 millióról 1,5 millióig bírta, míg egy fára festett kis alkonyi táj 240 ezer forintról ért 480 ezerre.

Hétszámjegyűre növekedtek Szini György, Perlrott Csaba Vilmos, Scheiber Hugó, Bornemisza Géza, Zemplényi Tivadar festményeinek árai.

Az alacsonyabb kategóriákban Tornyai János, Deim Pál, Czene Béla, Frank Frigyes, Fehér László képeit vitték emelt áron. Fried Pál Virágárus című vásznát, amely egykor Karády Katalin tulajdonában volt, 420 ezer forintért szerezte meg valaki.