Csökkent az önkormányzatok mozgástere?

A hét országos önkormányzati szervezet - az önkormányzatok napja alkalmából tartott - tanácskozásán Molnár Gyula elmondta, hogy a 2010-es költségvetés-tervezetben felvázolt elvonások szükségessége - legalábbis egy részüké - nem vitatható, de annak belső tartalma igen. A szövetségeknek azt kell elérni, hogy minél kevesebb normatív és az önkormányzatok belső működését megcélzó támogatást vonjanak el jövőre és ezek helyett inkább a fejlesztéseket elősegítő pénzeket csökkentsék - tette hozzá.

Az elnök szerint az önkormányzatok nem vonhatják ki magukat a gazdasági válság kezeléséből, s ez állandóan napirenden is van, de az ezzel kapcsolatban felvetett problémák egy része "álprobléma", ezt pedig figyelembe kell venni.

Wekler Ferenc, a Községek Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének elnöke szerint a jövő évi költségvetés a kistelepülésekre és nem a városokra rója a legnagyobb terhet. A tervezett 50 milliárd forintos forrásmegvonás olyan drasztikus, hogy nemcsak az intézmények működése került veszélybe, hanem "maga az élet áll meg ezekben a térségekben" - hangsúlyozta a vezető.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint a települések közép- és kiskategóriája már ez év végére kimerül, egyebek között ezért is szükséges az önkormányzati rendszer érdekvédelmének magasabb szintre való emelésére.

Az elnök kifejezte csalódottságát azzal kapcsolatban, hogy csak kevés olyan polgármester jelent meg az ülésen, aki egyben az Országgyűlésben is helyet foglal.
Székyné Sztrémi Melinda, a Megyei Jogú Városok Szövetségének nevében elmondta, hogy csorbult az állam és az önkormányzatok közötti tehermegosztás, így az előbbi jóval kevesebb terhet "cipel", mint a másik fél. Szerinte a települések már nem tudják növelni saját bevételeiket, ráadásul a kormány nem veszi komolyan az önkormányzatokkal való egyeztetéseket.

Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes felszólalásában arra emlékeztetett, hogy 2008-ban minden előrejelzés ellenére 126,6 milliárd forintot termeltek az önkormányzatok, pedig akkor is válság volt. Javasolta, hogy a meg nem jelent parlamenti képviselőket hívják fel arra, hogy csatlakozzanak a megmozduláshoz.

Forgács Imre, az önkormányzati és területfejlesztési minisztérium szakállamtitkára azt hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a gazdasági válság közepette is fenntartsa valahogy az önkormányzatokat. Ebben a helyzetben nem lehet "dicsekedni a kormány számaival", de az erőfeszítéseket jelzi, hogy a GDP-hez viszonyított állami támogatási szint 12-13 százalékon állandósult, ami jövőre sem fog változni.

Jelezte: a jövő héten szeretnék folytatni a költségvetéssel kapcsolatos szakmai konzultációt, s mint hozzátette: a módosításokra még van lehetőség.

Egyebek között kétkamarás parlament létrehozását, az önkormányzati ciklus 5 vagy 6 évre történő kiterjesztését, valamint a finanszírozási rendszer újragondolását kezdeményezte az Önkormányzati Szövetségek Konzultatív Tanácsa a megbeszélésén.

A hét érdekvédelmi szövetség vezetőit tömörítő testület közös nyilatkozatot adott ki a magyar önkormányzati rendszer 19 éves fennállása alkalmából, ebben összegezték legfontosabb törekvéseiket és elvárásaikat.

Ebben például elkötelezték magukat a jelenlegi rendszer átalakítása mellett. Mint írták, támogatni tudják az önkormányzati rendszer átalakítását, "amennyiben érdemivé válik a decentralizáció, érvényesül a szubszidiaritás elve, növekszik a helyi demokrácia és javul az önkormányzati közszolgáltatások színvonala és a működés hatékonysága".
Az ülést követően díjakat és elismeréseket adtak át.