Fidesz: Az MSZP a bankok oldalára állt
A Fidesz szerint a szocialisták a devizahitellel rendelkező, nehéz helyzetbe került családok helyett a bankok pártjára álltak.
2009. szeptember 30. szerda 11:51 - HírExtra
László Tamás, az ellenzéki párt képviselője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján ezt a kijelentését azzal indokolta: szerinte az MSZP olyan módosító indítványokat nyújtott be a Fidesz és a KDNP hitelkárosultak megsegítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatához, amelyek úgy "legyengítették" az előterjesztést, hogy az már nem segít az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került családoknak.
László Tamás bejelentette: az egységes indítványt emiatt nem fogják aláírni, hanem benyújtanak egy újat, amely az eredeti javaslatukra épül.
A Fidesz és a KNDP ebben kezdeményezte, hogy az Országgyűlés kérje fel a kormányt: legkésőbb október 15-ig terjessze a Ház elé a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítése érdekében szükséges törvénymódosításokat. Javasolták a tulajdonvédelem érvényesítését - hogy a hitelt felvett tulajdonos maga értékesíthesse ingatlanát -, illetve a kockázat- és felelősség megosztás biztosítását minden szerződés esetében.
Mint László Tamás mondta, a hitelkárosultakkal kapcsolatos problémák körülbelül egy évvel ezelőtt kezdődtek, "a kormány pedig csak beszélt, és semmit nem tett", legfeljebb látszatintézkedéseket.
Közölte: a hitelkárosultak védelméről szóló júniusi törvénnyel a kormány az önkormányzatok "nyakába igyekezett varrni" a hitelkárosultakkal kapcsolatos feladatokat. A politikus úgy véli, hogy ez a lépés alapvetően politikai célzatú, elsősorban a fideszes önkormányzatok továbbgyengítését szolgálja.
László Tamás kommunikációs blöffnek nevezte a Bajnai Gordon miniszterelnök évadnyitó beszédében elmondottakat, miszerint a magyar családok hitelállománya 400 milliárd forinttal csökkent a válságintézkedések és a javuló nemzetközi környezet hatására.
Azt azonban nem vizsgálta senki, hogy a bankok egyoldalú szerződésmódosítása mekkora összeggel terhelte meg az adós családok helyzetét - jegyezte meg, hozzátéve: azt sem vizsgálták, hogy ez a 400 milliárd forint mennyiben tudható be a nemzetközi környezet hatásának, illetve, hogy mi a forint árfolyamjavulásának ára az IMF-es és EU-s hitelfelvételt figyelembe véve.
Forrás: MTI