Hétfőn zárószavazás lesz a 2011-es népszámlálásról szóló törvényjavaslatról: Magyarországon 2011. október 1-je és november 30-a között veszik fel a polgárok adatait.

Az előterjesztés szerint a népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyekre vonatkozóan a nem, a születési idő, az állampolgárság, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás, a családi állapot, a jelenlegi és egy évvel korábbi lakóhely, a születési hely, a háztartások és családok összetétele, az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás, a foglalkozás, a munkáltató, a lakáshasználat jogcíme tételekre terjed ki.

Az adatszolgáltatás - a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás jelzésének kivételével - kötelező. A népszámlálás során a megkérdezettek családi és utónevét a népszámlálási kérdőívre felvenni nem szabad.

Várhatóan nem lesz zárószavazás a fideszes és KDNP-s képviselők által benyújtott, a hitelkárosultak megsegítéséről szóló törvényjavaslat előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatról. Ennek ez az oka, hogy az előterjesztők nem nyújtják be az egységes javaslatot.

László Tamás, az egyik előterjesztő szerdán azt mondta: az MSZP olyan módosító indítványokat nyújtott be és fogadott el, amelyek úgy "legyengítették" az előterjesztést, hogy az már nem segít az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került családoknak. Bejelentette: az egységes javaslatot emiatt nem fogják aláírni, hanem benyújtanak egy újat, amely az eredeti javaslatukra épül.

Kikerült a javaslatból az, hogy lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az adós maga értékesítse az ingatlanát, és úgy kell módosítani a hatályos szabályozást, hogy az árverezés költsége a hitelintézeteket terhelje. Azt is kivették az előterjesztésből, hogy az állam a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül váltsa ki a fizetésképtelen adósok hiteleit.
A szocialista többség olyan módosító indítványt fogadott el, mely szerint a deviza alapú hiteleknél a forint hiteleknél szigorúbb feltételek meghatározása szükséges, illetve meg kell vizsgálni az ingatlan kiürítése iránt indított végrehajtás esetén a kiköltözésre biztosított idő meghosszabbításának lehetőségét, hogy az adós a kiköltözésre felkészülhessen.

Döntenek a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény módosításáról, amely azt tartalmazza, hogy a bolognai rendszerre való átállás miatt lesz egy kétéves átmeneti időszak, amikor a külföldön szerzett oklevele elismerését kérő megjelölheti, hogy az oklevele által tanúsított végzettségi szintet főiskolai vagy egyetemi végzettségi szintként, avagy alapfokozatként vagy mesterfokozatként kéri elismerni.
Határoznak az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 2008-as költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról is, amelynek alapján a testület tavalyi bevétele 1,538 milliárd forint, míg kiadása 1,5 milliárd forint volt.

Kedden kezdődik és csütörtökön zárul le a 2010-es költségvetés általános vitája. A képviselők harmincórás időkeretben vitathatják meg a törvényjavaslatot.
A vitában a magyar parlamentben képviselővel nem rendelkező Jobbik politikusai is felszólalhatnak. A három független európai parlamenti képviselőnek összesen hét és fél perce lesz álláspontja kifejtésére. Morvai Krisztina az MTI-nek korábban elmondta: messzemenőkig ki szeretnénk használni, hogy lehetőségük van a felszólalásra a magyar Országgyűlésben.

A jövő évi költségvetési javaslat az államháztartásban 15.693,9 milliárd forint bevételi és 16.754,3 milliárd forint kiadási főösszeg mellett 1.060,3 milliárd forint hiányt tartalmaz, pénzforgalmi szemléletben ez a GDP 4, eredményszemléletben pedig 3,8 százaléka. Az átlagos éves infláció jövőre 4,1 százalék lehet.

A költségvetés tervezetéből kiderül, hogy jövőre a legfontosabb kiadáscsökkentő lépések között a közösségi közlekedés 40 milliárd, az önkormányzatok támogatása bruttó 120, nettó 85 milliárd, míg a fejezetek támogatása 140 milliárd forint megtakarítással szerepel.

Ezen kívül a lakossági energia támogatására 55 milliárddal szánnak kevesebbet, mint az idei terv, míg a lakástámogatásra 48 milliárd forinttal, a nyugdíjakra pedig 80 milliárddal fordítanának kevesebbet jövőre.

Így az ideihez képest az összes kiadáscsökkentés 448 milliárd forint.
Bajnai Gordon miniszterelnök úgy jellemezte a jövő évi büdzsét, hogy az szigorú, takarékos, de néhány területen, a közbiztonság, a fejlesztések és a munkahelyteremtés területén többletforrást tartalmaz, fedezetet ad az adómérséklésre, és még azt is lehetővé teszi, hogy csökkentsék a távhő áfáját.

Az Állami Számvevőszék azt kifogásolja egyebek között, hogy az előterjesztő egyes törvényi előírásokat ismét nem a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor, hanem később, a fejezeti indokoló kötetek részeként teljesíti. Ugyanakkor a központi költségvetés közvetlen kiadásainak jelentős részét megalapozottnak és szükségesnek találták.

Csütörtökön a büdzsé vitájának lezárása után lefolytatják a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvény módosításának általános vitáját, ezzel az ellentmondásokat, illetve a hiányosságokat orvosolnák.
Pénteken több mint négy és félórás időkeretben megvitatják a 2010-es költségvetését megalapozó egyes törvények módosítását, majd utána az idei költségvetés módosítását.

A jövő évi büdzsét megalapozó törvénycsomag 41 törvényt módosít, szerepel benne, hogy az állami és önkormányzati cégek addig nem kaphatnak támogatást, amíg nem teszik közzé vezetőik jövedelmeit, és jövőre az önkormányzatok már nemcsak az 1 milliárd, hanem az 50 millió forintot elérő beruházások után is kaphatnak céltámogatást.