Az ÁSZ-nak kétségei vannak

Kovács Árpád szavai szerint a központi költségvetés adóbeli előirányzatainak a különböző adónemek tekintetében eltérő az alátámasztottsága. Összességében az előirányzatok realitása jórészt a jövő évi gazdasági folyamatok függvénye - fogalmazott.
Az ÁSZ elnöke hozzátette: "hangsúlyozottan kedvező", hogy a közvetlen kiadási előirányzatok tervezetét a számvevőszék ellenőrzése szinte teljes körűen megalapozottnak minősíthette.

Mint mondta, a központi költségvetés közvetlen kiadásai a törvényjavaslat kiadási főösszegének több, mint 44 százalékát teszik ki. Ezek jól kontrollálhatóak voltak.
A társadalombiztosítás alapjainak bevételi oldalán a munkaadót terhelő járulék változása miatt csökkenés várható, különböző intézkedések az alapok kiadásait is visszafogják - folytatta Kovács Árpád.

Felhívta a figyelmet, hogy ez a terület társadalmi szempontból is érzékeny. Úgy vélte, az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépési lehetőség megkülönböztetett figyelmet igényel, mivel rövidtávon javítja ugyan a költségvetési egyenleget, hosszabb távú hatása azonban csak a visszalépők számának ismeretében lesz megbecsülhető.

Az önkormányzati támogatások 2010-es mérséklésével összefüggésben az ÁSZ-elnök azt mondta: a báziskorrekciót figyelembe véve a működési célú támogatások 2,2 százalékkal, a hazai forrású központi fejlesztési támogatások 54,4 százalékkal csökkennek, ugyanakkor az uniós támogatások hazai társfinanszírozással együtt 60 százalékkal nőnek.

Szerinte erősödni fog a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetében a differenciálódás.
Kovács Árpád szóvá tette azt a gyakorlatot, hogy az előterjesztő egyes törvényi előírásokat nem a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor, hanem később, általában a fejezeti indokoló kötetek részeként teljesít.

Az államháztartási törvény költségvetési törvényjavaslatra vonatkozó szakaszainak teljesítése hiányos - közölte, utalva arra: hiányzik például annak ismertetése a fejezetek, illetve a várható kifizetések éve szerinti bontásban, hogy miként alakul a hosszú távú kötelezettségvállalás állománya.

Az ÁSZ-elnök szerint a parlamenti vita egyik központi kérdése lehet, hogy az egyensúlyi követelményeket prioritásként kezelő és a vállalkozások kilátásait is javítani szándékozó büdzsé milyen közvetlen hatást gyakorol a nagy ellátórendszerekre. Ezen belül - mondta - az egészségügyi ellátás érdemel megkülönböztetett figyelmet.

Hozzáfűzte: a vita kiterjedhet a jóléti jellegű szolgáltatásokra, valamint az állampolgárok jövedelmére.

Kovács Árpád szorgalmazta "bizonyos fundamentális kérdések" vizsgálatát. Ennek kapcsán kitért arra, hogy mindmáig nem vizsgálták felül az államháztartás terjedelmét, nincsenek rendszerbe foglalva azok a közfeladatok, amelyeket az államnak finanszíroznia kell.

Az ÁSZ elnöke hangsúlyozta, hogy bár a költségvetés egy évre szól, szükségképpen előre is tekint, "ezzel jövőformáló hatást gyakorol, ha nem köti gúzsba a nemzetgazdaság működését nehezítő veszélyforrásokból adódó fenyegetettség és nem uralja el a vitát a rövid időhorizontú költség-haszon elmélet".

A legfőbb törvény a haza üdve - zárta beszédét Kovács Árpád, akinek számvevőszéki elnöki mandátuma rövidesen lejár.