Egy II-III. századi szobor darabja került elő

A Pécsi Tudományegyetem professzora a paksi Városi Múzeum kőtárában számolt be a szenzációs leletről szerdán. Elmondta, hogy a cipő mintázatából következtetnek arra, hogy a II-III. század fordulójából származik a lelet. Ehhez foghatót hazánkban 1975-ben Dunakeszinél találtak. Akkor Marcus Aurelius szobrának feje került elő.

A mostani, bizonyosan nem őt ábrázolja, hanem egy másik császárt - mondta a professzor. Feltételezése szerint Septimius Severus vagy valamelyik fia – elsősorban Caracalla – szobráról lehet szó, de ezt a későbbi vizsgálatoknak kell igazolni.

A lelet azért különleges, mert csupán egy ép bronzszobor maradt fenn. Egy szintén Marcus Aurelius tiszteletére állított lovasszobor, Rómában. Többnyire töredékekre bukkannak csupán, mert a későbbi korokban a bronzszobrokat beolvasztották és más tárgyak készítésére használták - fejtette ki a régész. A Paksnál talált lelet a legjelentősebbek közé tartozik a Római Birodalom egészét tekintve is.

Visy Zsolt elmondta, hogy a töredékekből és nagyobb számban fellelhető kőszobrokból tudnak arra következtetni, hogy milyenek volt a császárok bronzból készült másai. A lépő alakokat egy kőből készült talapzatra szerelték vascsapokkal, amelyek nyomai a mostani darabon is láthatóak. A posztamensre írták az ábrázolt uralkodó nevét, címeit és azok nevét, akik készítették a szobrot.

A szakember beszélt arról, hogy főként városokban és katonai táborokban tisztelegtek ily módon a császár előtt, a szoborállítás az uralkodó iránti hűséget jelképezte.

A leletet Fazekas Ferenc, a terepmunkát irányító régész találta az idei, két hónapon át tartó ásatások utolsó napján. A Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanársegédje elmondta, hogy a különleges leletet kollégája, Szabó Antal bontotta ki.
Egy több, mint 70 centiméteres szinte sértetlen darabról van szó, a császári szobor bal lábáról térdtől talpig.

A leletet megvizsgálják, konzerválják és a paksi Városi Múzeumba kerül hasonlóan a Lussonium területéről származó eddigi ásatási anyaghoz. Miután értékes ritkaságról van szó, páncélszekrényben őrzik és hasonló óvintézkedések mellett mutatják majd be - mondta el a múzeum igazgatója Váradyné Péterfi Zsuzsanna.

Paks határában éppen negyven évvel ezelőtt talált egy római katonai diplomát Visy Zsolt. Ez utalt a katonai erőd létére. A paksi önkormányzat támogatása és a pécsi egyetem szakmai irányítása mellett húsz éve folyik rendszeresen feltáró ásatás a területen.
Az önkormányzat 2003-ban kezdte meg az erőd helyreállítását. Elsőként a római erőd déli kapujának, az ettől északra fekvő kaszárnya épületnek és későrómai kiserődnek a műemléki helyreállítása történt meg. Később elkészült az erődfal és a kaputorony. A tervek szerint az ásatásokat és a helyreállítást is folytatják.