Alma-alarmot fúj a Fidesz
Ismét helyzet van almaügyben. Szabolcs megyei fideszes politikusok az ágazat vészharangjait kongatják, a földművelési minisztériumban úgy látják: amit meg kell, az állam megtesz a gazdák érdekében.
2009. október 16. péntek 07:49 - Nagy András
Ha ősz, akkor bajban vannak a szabolcsi almatermelők. Így volt ez tavaly is, mikor hetekig tartó blokáddal tiltakoztak a gazdák az alacsony felvásárlási árak ellen, és –
mint arról már korábban is beszámoltunk – így van idén is, hiszen a Szabolcsban termett léalma iránti alacsony kereslet tíz forint környékére nyomta le az alma kilónkénti felvásárlási árát.
Tiltakozó demonstrációkról egyelőre még nem hallani, de az ágazat „képviselői” idén is igyekeznek hangot adni elégtelenségüknek: hol az Alma Terméktanács, hol pedig a politika igyekszik némi plusztámogatást kipréselni a mezőgazdasági kormányzatból.
Fidesz: végveszélyben a gazdák
Ma éppen
dr. Simon Miklós, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei
fideszes képviselő tette fel a kérdést Nyíregyházi sajtótájékoztatóján: „Miért nem segít az FVM a szabolcsi almatermelő gazdákon?”
A képviselő elsősorban azt sérelmezi, hogy miközben a szabolcsi almatermelőket 2007-ben a fagy, 2008-ban a – szerinte egyébként tudatosan – nyomott felvásárlási árak, idén pedig a jégverés hozta reménytelen helyzetbe, az agrártárca semmilyen érdemi segítséget nem nyújt.
Lefelé potyogó almaárak
Míg 2004-ben még 1 000 euró felett volt az alma-sűrítmény tonnánkénti világpiaci ára, 2008-ban a szezon előtt már csak 900 eurót adtak 1000 kiló almadzsúszért. 2009 májusában már potom 600 „europetákot” kérhettek a kereskedők. A termelők és a sűrítmény gyártók helyzetét tovább nehezíti, hogy a gyümölcslé kereslete a világgazdasági válság hatására jelentősen csökkent. Ismét inkább a termék olcsósága, mint minősége vált fontossá, ami megintcsak a kínai árunak kedvez.
Simon Miklós úgy tájékoztatott, a gazdák végső elkeseredésükben már a fakivágást tervezik. Léalmájukat ugyanis idén sem tudják csak 8-11 forint/kiló körüli áron értékesíteni, s így, miközben az Európai Unióban almahiány van, hazánkban több mint 150 ezer tonnányi termés veszhet kárba.
A képviselő ez ügyben a minap a parlamentben is felszólalt, a következő kérdéseket intézve Gráf József Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszterhez: Miért nem segít a minisztérium a szabolcsi almatermelő gazdákon? Mit tud tenni az agrártárca annak érdekében, hogy a gazdák tisztességes termelői áron értékesíthessék terményeiket? Milyen lépéseket kíván tenni a szakminisztérium annak érdekében, hogy a magyar almaexport szerepének növelésével enyhüljenek a szabolcsi gazdák gondjai?
FVM: iskolaalma program, vissza nem térő támogatás, kárenyhítés
Gráf József írásbeli válaszában elsősorban azt hangsúlyozta, elismeri, hogy az almatermelőket az elmúlt években egy sor kedvezőtlen hatás érte, de az agrártárca sem a bekövetkezett természeti csapásokról, sem a felvásárlási árak alakulásáról nem tehet.
Utalt rá, hogy a nagyszámú hazai termelő az elmúlt években szervezetlenül és kiszolgáltatottan próbált értékesíteni. A miniszter szerint a problémára a megoldást a zöldség-gyümölcs termelőszövetkezetek jelentik. A jelenleg elismert szervezetek a szaktárca adatai szerint már több mint 20 000 gazdálkodót integrálnak. Gráf úgy látja, csak a termelők összefogásával jöhet létre olyan mennyiségű, kiegyenlített minőségű és egységes megjelenésű áru, amely „pozícióba hozza” a magyar almásgazdákat.
A miniszter, miközben hangsúlyozta, hogy uniós csatlakozásunk óta az állami-kormányzati beavatkozások lehetősége igencsak behatárolódott, a szaktárca konkrét intézkedéseiről is beszámolt.
Elszálló exportremények
Idén nemcsak itthon, hanem az unió több tagállamában is nagy mennyiségű alma termett. Emellett a globális almalé-sűrítmény piacot uraló Kína is fokozta Európába irányuló exportját. Becslések szerint hazánkban 510 ezer tonna almatermés várható az idén, a tavalyi 670 ezerrel szemben. Ebből mintegy 300 ezer tonna csak ipari feldolgozásra lesz jó. A magyar alma-sűrítménynek évtizedeken át kiemelkedő szerepe volt az almakészítmények exportjában, e termékünk világpiaci kereslete azonban jelentősen csökkent az olcsó kínai és lengyel áru jelenléte miatt.
Felsorolását azzal kezdi, a magyar almatermelők is pályázhatnak kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzésére, amelyekre 35 százalékos, vissza nem térítendő támogatást kaphatnak. Utal rá, hogy a gazdák, ha az almáskertjeik épületállományát kívánják fejleszteni, akkor az államtól 40-60 százalékos segélyre számíthat.
Gráf József szerint Simon Miklós téved, amikor arról beszél, hogy a gazdák elkeseredésükben vágják ki ültetvényeiket. Itt ugyanis arról van szó, hogy jelentős állami támogatással a kiöregedett, rossz fajtaszerkezetű ültetvényeiket megújíthatják. (Simon egyébként a HírExtrát úgy tájékoztatta, jelentős ültetvény felújítások csak az Orbán-kormány idején történtek Szabolcs megyében.)
A szaktárca vezetője beszámolt továbbá arról, hogy az FVM működési támogatással segíti a piaci alkupozíció javítása érdekében létrejött szövetkezeteket, visszamenőleges hatállyal beemelte a jégesők okozta elemi károkat a kárenyhítési rendszerbe, és 2010. január 1-vel beindítja az iskolaalma programot, melynek keretében 400 ezer alsó tagozatos diák részesülhet hetente legalább két alaklommal a magyar almatermelők gyümölcséből. (A programra mintegy 850 millió forint áll a tárca rendelkezésére.)
Gráf összeségében úgy látja, a tárca eddig is és ezután is mindent megtesz az almatermelő gazdák boldogulásáért.
