Évi ötmilliárdba kerül az afganisztáni misszió

A "Magyarország Afganisztánban - három év után" című, a Magyar Külügyi Intézet által szervezett konferencián Bali József közölte: az ötmilliárd forintból a minisztérium csak a Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) tevékenységét finanszírozza.

A létszámbővítéssel kapcsolatban azt mondta, hogy hamarosan egy tízfős, harcihelikopter-személyzetet kiképző csoport megy Afganisztánba, akikkel így összesen már majdnem 400 főre duzzad a magyar kontingens létszáma az ázsiai országban.
Mint részletezte: jelenleg összesen mintegy 380 magyar katona van Afganisztánban. Ebből 240-en a PRT-ben tevékenykednek, 30-an az afgán katonák kiképzésében vesznek részt (OMLT), 50-en törzstisztként dolgoznak, 16 személy a különleges műveleti csoportban lát el szolgálatot és idén még 40 főnyi erősítés is érkezett a helyi választások miatt.

Bali József, az eddigi tapasztalatokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy "a nyugat-európai modellek abban a régióban nem működnek"; a nagy kihívás pedig éppen az, hogy az igen jelentős kulturális szakadékokat át kell hidalni, ami eddig nem történt meg - tette hozzá.

Rámutatott: a programok és projektek jelentős része éppen ezért nem is működik az országban. A Honvédelmi Minisztérium 400 civil programot hajt végre az országban, köztük volt például hét alapellátást végző klinika felépítése is. Ezek közül mára hat nem üzemel, mivel a személyzet munkafegyelme egészen eltérő a miénktől. Az orvosok és az ápolók egyszerűen elmennek, magára hagyva az intézményt - részletezte.

A szakállamtitkár szerint a civil szerepvállalást kellene erősíteni az afganisztáni helyreállítás során, s ez a cél már többször is megfogalmazódott, mégis inkább a katonák létszámát növelik, ami hosszútávon nem vezet eredményre.

A valódi cél továbbra is az afgán emberek megnyerése, amire egyre kevesebb ideje van az újjáépítésben résztvevő országoknak. "Ha ez nem sikerül, akkor a tálibokat nem lehet legyőzni" - tette hozzá.

Szabó Vilmos, a Külügyminisztérium államtitkára beszédében azt hangsúlyozta, hogy Magyarország addig marad Afganisztánban, amíg az országnak szüksége van a nemzetközi erők támogatására.

Az államtitkár figyelmeztetett: egyelőre nem visszafordíthatatlanok azok az eredmények, amelyeket a nemzetközi erők eddig elértek.

Tomaj Dénes, a Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Főosztályának vezetője előadásában azt mondta, hogy a magyar állam a költségvetésben jövőre 459 millió forintot szán az afganisztáni fejlesztésekre, viszont 2011-re egyenlőre "egy fillért" sem terveztek be, ami összefüggésben van azzal, hogy a PRT mandátuma hivatalosan 2010-ig tart. Ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztéseket nem szabad abbahagyni.

Az osztályvezető emlékeztetett: Magyarország 2006 óta 1,5 milliárd forintot költött afganisztáni fejlesztésekre a misszió költségein felül.

A felszólalók egyetértettek abban, hogy pusztán katonailag nem lehet megnyerni az afganisztáni háborút; a legfőbb cél, s egyben a helyzet kulcsa a lakosok megnyerése az ügynek, s ezért tovább kell növelni a fejlesztéseket az ázsiai országban.

Magyarország 2006 óta működtet tartományi újjáépítési csoportot az Afganisztán északi részén fekvő Baglán tartományban. A magyarok építettek már egyebek mellett utat, egészségügyi központokat, kis erőműveket, de részt vesznek a helyi biztonsági erők képzésében is. A PRT mellett magyar segélyszervezetek is jelen vannak a tartományban, így a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet mellett a Baptista Szeretetszolgálat is. Afganisztánban a nemzetközi biztonsági erők (ISAF) kötelékében már 42 ország tevékenykedik.