A négy ország küldöttsége a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) égisze alatt hétfőn délután Bécsben kezdte meg a tárgyalásokat, amelynek eredményeként megállapodásra kellene jutniuk Irán gyengén dúsított uránkészletének külföldön történő dúsításáról. A több mint két és fél órás első forduló után Mohamed el-Baradei, a NAÜ főigazgatója közölte, hogy "a kezdet jó volt", "konstruktív tárgyalások" folytak, több technikai kérdést megvitattak, s kedden 10 órakor ismét összeülnek a felek.

Ali Asgar Szoltaníje, Irán NAÜ-nagykövete mindössze annyit mondott, hogy egyetért a főigazgató megállapításaival. Az október 1-jén Genfben tartott értekezleten Irán azt ígérte a vele tárgyaló hat nagyhatalomnak - a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának és Németországnak -, hogy megnyitja új urándúsító létesítményét nemzetközi ellenőrök előtt, illetve fontolóra veszi urán külföldön történő dúsításának lehetőségét. Ez utóbbi elképzelésről egyeztettek hétfőn Bécsben.

Még a tárgyalások kezdete előtt az iráni állami televízióban elhangzott hírek szerint Teherán nem akar közvetlenül kapcsolatba kerülni Franciaországgal, mert a franciák a múltban elmulasztottak leszállítani bizonyos "nukleáris anyagokat". Egy névtelenül nyilatkozó nyugati diplomata azonban elmondta, hogy a tárgyalóteremben nyoma sem volt ennek a fenyegetésnek, a Szoltaníje vezette iráni delegáció minden jelenlévő küldöttséggel beszélt.

Nyugati diplomaták kiszivárogtatása szerint Irán jelezte, hogy a mintegy 1500 kilogramm tömegű, 5 százalékos dúsítottságú uránkészletének háromnegyed részét Oroszországban dúsíttatná 19,5 százalékosra. Ebből az anyagból azután Franciaországban készítenének atomreaktorok működtetéséhez szükséges fűtőanyagrudakat. További dúsításra alkalmatlanná válna az így előállított urán, amelyet a NAÜ teljes körű ellenőrzése alatt álló teheráni kísérleti atomreaktorban használnának fel orvosi célokat szolgáló izotópok előállítására.