Hiányos az iskolai eljárás szabályozása

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának vizsgálata megállapította, hogy a gyermekek védelemhez való jogával, a tanulók tisztességes eljáráshoz való jogával összefüggő visszásságot okoz az, hogy az oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben nem határozták meg az egyébként üdvözlendő és hasznos egyeztető eljárásra vonatkozó minimumszabályokat.

Szabó Máté szerint a rendelet kiegészítése azért is fontos, mert a szükséges alapjogi garanciák beépítésével ez az újonnan bevezetett közvetítő eljárás jól alkalmazható eszköz lehet az iskolai erőszak megelőzésében.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet módosítása hozta létre az egyeztető eljárást, melynek lényege, hogy egyfajta közvetítést tesz lehetővé és kiválthatja a fegyelmi eljárást, lehetővé teszi a fegyelmi jogsértéshez vezető események feldolgozását, és megállapodást eredményezhet a felek közt a bekövetkezett sérelem orvoslása érdekében.

A biztos szerint az egyeztető eljárásra vonatkozó szabályok az abban részt vevő tanulók alapvető jogait érintik, így visszásságot okoz, hogy az új jogintézmény létrehozásakor nem került sor a közoktatási törvény megfelelő módosítására, az alapjogok korlátozására ugyanis csak törvényi felhatalmazás keretében van alkotmányos lehetőség.

A rendelet szűkszavú, mindössze néhány bekezdésre szorítkozik. A részletesebb szabályok megalkotását – az intézményi autonómiára és az alkalmazás önkéntes jellegére hivatkozva – a jogalkotó az oktatási intézményekre bízta. Az egyeztető eljárás érzékeny helyzetet érint: alanyai gyermekek, akik az iskolával szemben függő helyzetben vannak. A szabályozás során egyszerre kell tehát jogi és pedagógiai szempontokat figyelembe venni, amelyek teljes körű mérlegelését – megfelelő iránymutatás nélkül – nem lehet áthárítani az iskolákra.

A fegyelmi eljárásra vonatkozó részletes jogszabályi előírásokkal szemben az egyeztető eljárás esetében olyan alapvető, garanciális elemek hiányoznak, mint például, hogy kinek a feladata a közvetítés, a koordinálás, a közvetítőnek milyen szakismerettel kell rendelkeznie, kik vehetnek részt az eljárásban, mit kell tartalmaznia az írásbeli megállapodásnak.

A feltárt visszásságok orvoslása érdekében az állampolgári jogok biztosa felkérte a minisztert a rendelet kiegészítésére és módosítására, továbbá, hogy készítse el az egyeztető eljárásra vonatkozó törvényi felhatalmazás, szabályozás tervezetét.