Az öt szemből három a szarv tetején helyezkedett el, a légy emellett rendelkezett még a modernkori rovarokéhoz hasonlatos két összetett szemmel is. A sok szem révén a légy könnyen észrevehette a rá leselkedő ragadozókat - olvasható a LiveScience (http://livescience.com) című tudományos hírportálon.

A fura kinézetű rovart egy mianmari bányából előkerült borostyánkőben fedezték fel. A tudósok szerint 97-110 millió évvel ezelőtt egy fa ragacsos nedve borította be a legyet, megőrizve minden részletében a távoli utókor számára. A rovar, amely a "keresztségben" a Cascoplecia insolitis nevet kapta, a kutatók reményei szerint sokat elárul az őskori ökorendszerekről és az azokat benépesítő teremtményekről.

"Egyetlen eddig felfedezett rovar sem rendelkezett a Cascoplecia insolitis-hez hasonlatos szarvval. Az állatok között pedig nem ismert olyan, amelynek szarván szemek lennének" - hangsúlyozta George Poinar, az Oregoni Állami Egyetem zoológiaprofesszora, aki a most felfedezett légyről a Cretaceous Research című szaklapban számolt be.

A tudós szerint a szarv hegyén csücsülő három szem a biztonságot jelentette a légynek a dzsungelben. "A szarv arra szolgálhatott, hogy a +magasba+ emelje a három +egyszerű+ szemet - segítségükkel ugyanis könnyebben észrevehette a közelgő ellenséget" - magyarázta George Poinar, hozzátéve, hogy a legyet egyaránt fenyegették a ragadozó rovarok, ahogy a zsákmányra leselkedő gyíkok is, amelyek benépesítették az ősi burmai dzsungelt.

A légy rendelkezett egy S-alakú antennaszerű képződménnyel, szokatlanul hosszú lábai voltak, utóbbiak segítségével közlekedett a virágokon. Csökevényes állkapcsa volt, így valószínűleg csak igen apró élelemmorzsákon tengődött.

A rovar lábain talált pollenmaradványok arra utalnak, hogy a légy táplálkozását leginkább a virágok biztosították. "Ez az aprócska légy vélhetően a kis trópusi virágok pollenjével és nektárjával táplálkozott" - ismertette George Poinar.

A "csodabogár" a dinoszauruszok korában azonban nem számított különcnek. "A korai krétakor vége felé élt, amikor számtalan fura evolúciós adaptációs megoldás létezett az élővilágban. A légy +szakosított+ szarva és a szemei előnyt biztosítottak számra az igen apró virágokon, ám már nem sok hasznukat vette, amikor az evolúció során megjelentek a nagyobb virágok, így kihalt. Az egyszarvú légy volt valószínűleg a krétakori világ egyik legfurább teremtménye, evolúciós zsákutca" - összegezte George Poinar.