Több női politikust!

Legalábbis erről tanúskodnak azok az értesülések, amelyek szerint Németországban is mozgalom indult azért, hogy minél több nő juthasson a politika, illetve a gazdaság csúcsaira.

A női politikusok tekintetében európai összehasonlításban Németországnak még nincs oka szégyenre, a banki elnökségeket, a vállalati igazgatótanácsokban, illetve felügyelő bizottságokban betöltött tisztségeket illetően azonban az állapotok csaknem katasztrofálisak.

Németországban olajat öntött az a - több európai fővárosban, így Berlinben is nyilvánosságra hozott - jelentés, amely szerint a női gazdasági vezetők arányát mutató nemzetközi táblázaton Németország az utolsók között foglal helyet. A listát egyébként immár hagyományosan a skandináv államok és Hollandia vezetik, ráadásul a szóban forgó országok az elkövetkező évekre ezzel kapcsolatban az eddiginél is nagyravágyóbb célokat fogalmaztak meg.

A jelek láttán az Angela Merkel vezette új koalíciós kormány programjában - bár meglehetősen óvatosan fogalmazva - állást foglalt amellett, hogy növelni kell a nők arányát a vállalatok, illetve a pénzügyi intézetek vezető testületeiben. A koalíciós pártok azonban tartózkodtak attól, hogy a "mintaországokhoz" hasonlóan ezzel kapcsolatban bármilyen számszerű kvótát megfogalmazzanak.

Persze erre is rögtön akadt magyarázat. Több - férfi - szakértő elismerte ugyan, hogy a nők mindenekelőtt a gazdaság vezető pozícióiban meglehetősen alulreprezentáltak, de úgy vélték: kötelező kvótákkal ezen aligha lehet javítani. Azaz a gyengébb nem képviselői nem lehetnek egyfajta "kvóta-kinevezettek", hanem előbb bizonyítaniuk kell, hogy valóban méltók a magasabb hivatalba. A vezető menedzseri kinevezésekbe ezért a teljesítendő feltételek között a jövőben sem szerepel az, hogy a nők hányadát növelni kell. A helyzet a "Merkel-effektusnak" köszönhetően - talán - e nélkül is javulhat.