Alig van ember, akinek időnként ne lennének ízületi panaszai. A világstatisztika szerint minden negyedik felnőttnek vannak ilyen problémái, és az egészségügyi költségvetésnek a negyedét ezeknek a betegségeknek a kezelésére kell fordítani. Ugyanakkor a szakemberek úgy látják, hogy legtöbb országban a döntéshozók ezt a hatalmas társadalmi terhet nem érzékelik, és így nem tesznek meg mindent a gondok megoldására.

Az Egyesült Államokban számítások szerint 2005-ben 47,5 millió állampolgár esett ki a munkából valamilyen mozgásszervi panasz miatt. Az ízületi fájdalmak következtében főleg a nők hiányoznak a munkahelyükről: minden negyedik felnőtt nő emiatt képtelen időnként dolgozni.

A közegészségügy szakértői szerint az Újvilágban 8,6 millió ember reumás vagy szenved ízületi gyulladásban. Hátfájás, gerincpanaszok miatt 7,6 millió felnőtt kereste fel kezelőorvosát. Ezen a területen viszont a férfiak vezetnek: 17 százalékuk szorul orvosi segítségre.

Az amerikai statisztikák tanúsága szerint a legújabb fölmérés idején gyakorlatilag ugyanannyian estek ki a munkából csont-ízületi betegségek következtében, mint hat évvel korábban. Ezzel az amerikai egészségügyi teher nem csökkent. A reumatológusok viszont attól tartanak, hogy a II. világháború utáni évtizedekben születettek mostanra válnak olyan korúvá, hogy a munkaképesség-csökkenés aránya várhatóan 7,7 százalékkal növekszik.

Ez a gond az egész világon hasonlóan fokozódhat, mert becslések szerint 2020-ra az ötven évesnél idősebbek száma a jelenlegihez képest megduplázódik. Még nagyobb arányban növekszik a közlekedési balesetekben rokkanttá válók száma: a világ útjain évente 800.000 ember meghal és 10-15 millió válik mozgássérültté, közöttük sok a fiatal. Legkifejezettebben a biciklisek baleseti kockázata nőtt, mert akkor is a közutakat használják, ha van külön kerékpárút a közelben.