Ismét patthelyzet

Mindenki számára, aki megfordult Afganisztánban a választások idején, egyértelmű volt, hogy nagyon komoly csalások történtek. A helyi lakosság ugyanúgy tudta ezt, mint az ENSZ megfigyelők, de mégis el akarták hitetni a világgal, hogy csak kisebb szabálytalanságok történtek. Végül egy volt ENSZ-alkalmazott kitálalt, és egyenesen azt állította, hogy az ENSZ, a demokrácia aranyköpenyes bajnoka szándékosan hallgatja el a csalásokat. Ebből keveredett egy óriási botrány, s részben ennek eredményeképp az összes jelenlegi elnökre érkezett szavazat egyharmadát érvénytelenítették, aminek hatására második fordulót kellett kiírni.

Bár Hamid Karzai jelenlegi elnök - aki így is leelőzte Abdullahot az első fordulóban - ebbe nem nagyon akart beletörődni, a nemzetközi nyomás végül meggyőzte, hogy illene azért beleegyezni a dologba. A következő fordulópont most vasárnap érkezett: Abdullah Abdullah, Karzai egyetlen kihívója bejelentette a választásoktól való visszalépését, ami egyben a szavazások bojkottálását is jelenti - bár erre külön nem szólította fel híveit. Mindezt indoklása szerint azért tette, mert a kormány még tárgyalni sem volt hajlandó az általa benyújtott, a választások tisztaságát garantáló keresetről - enélkül pedig szerinte nem lehet érvényes választásokat tartani az országban.

Így mindössze egy induló marad, de az afgán alkotmány szerint a választásokat ilyenkor is le kell folytatni - legalábbis Daud Ali Nadzsafi, a kormány által felállított Független Választási Bizottság (IEC) elnöke szerint. Ez viszont nem csak az egész demokráciát megtestesítő folyamatot teszi nevetségessé, de rengeteg más fontos kérdést is feltesz.

Egy döntés következménye

Miért küldjön Amerika még 40.000 katonát egy olyan választás megerősítésére, amelynek a győztese előre borítékolható? - vetődött fel a kérdés Washington felsőbb köreiben, amire Barack Obama amerikai elnök sem tudott még érdemben válaszolni. Bár az ezt kérvényező afganisztáni főparancsnok, és az őt támogató hadvezetők szerint erre nem csak a választások miatt van szükség, hanem a tálibok teljes szétveréséhez is elengedhetetlen, a politikai döntéshozókat ez az indok nem hatja meg.

Ugyanis ők eddig is erősen ellenezték az újabb, 40.000 fős bővítést, és nagy részüket csak azzal az indokkal lehetett meggyőzni, hogy „a demokráciát jelképező választások biztonságát szavatolni kell”. Most viszont, hogy az egész választásnak gyakorlatilag nincs értelme, ez nehezen elfogadható indokká vált. A kérdést tovább nehezíti a tény, hogy Amerika idén rekord emberveszteséget szenvedett Afganisztánban, és az esztendőnek még nincs vége.

Ám, mielőtt vita alakulhatott volna ki a második forduló biztonságának megszervezéséből, a NATO-alakulat (ISAF) szóvivője, William Shanks ezredes egy kijelentéssel elébe ment a dolognak: "Továbbra is folytatjuk az afgán választások biztonságának garantálását. Nem politikai egység vagyunk, hanem biztonsági alakulat.”

Az eseménynek nem csak Amerikában van komoly hatása. Az afganisztáni háborút katonailag támogató országok eddig a demokrácia térnyeréséért, és a terror ellen szálltak harcba, most viszont a demokrácia kezd egy erősen komikus irányt felvenni, ami tovább erősítheti a csapatkivonási követeléseket.

Magában Afganisztánban is csak a meglévő ellentétek megszilárdulásához vezethet a most kialakuló folyamat, ami az egész katonai akció sikerességét ellehetetlenítheti. Egyes elemzők pedig kongatják a vészharangot, hisz az így megtartott választás Karzai legitimitását is komolyan veszélyezteti, újabb táptalajt adva ezzel a lázadóknak.

Végül az ENSZ helyi képviselői is megszólaltak az ügyben, igaz igyekeztek olyan visszafogott hangnemet megütni, amire csak képesek voltak: „Nehéz látni, hogyan lehet második fordulót tartani, ha csupán egyetlen jelölt van” - fogalmazott Alim Sziddique, az ENSZ szóvivője. Persze mindez azelőtt történt, hogy hétfő reggel az ENSZ főtitkárának, Ban Ki Moonnak a különgépe leszállt volna Kabulban.

Az ENSZ színre lép

Az ENSZ-főtitkár érkezése meglepetésszerű volt, és jól jellemzi azt a nyomást, ami az ENSZ-re nehezedik az afganisztáni helyzet megoldásával kapcsolatban. Ban a hírek szerint még a mai napon találkozni fog mind Karzaival, mind Abdullahhal, és az IEC is ma ül össze megvitatni a második forduló lebonyolítását, amik akár a helyzet rendezéséhez is vezethetnek. Azonban ennek esélye igen csekély: Karazi eddigi lépései alapján számára a fő szempont hatalmának megőrzése - a demokratikus keret csak másodlagos.

Ban érkezésének súlyát kívülről is próbálják növelni: David Axelrod, Obama tanácsadója például arról beszélt egy CBS-nek adott interjúban, hogy a következő afgán kormánnyal való együttműködésnél Amerikának el kell érnie az ottani korrupció drámai csökkenését is. Bár Abdullah nem zárkózott el a további tárgyalásoktól, de a visszalépésnek visszavonását kizárta, ahogy azt is, hogy holmi „ajándék” végett megváltoztassa az elveit.

Hogy a november 7-ei második forduló végül hogy fog lezajlani, azt még senki sem tudja. Csak egy dolog biztos: a tálibokat nem zavarta első ígéretük kudarca, és újra felesküdtek a választások megakadályozásra. Még akkor is, ha annak semmi értelme.

Friss döntés: nem lesz második forduló, Karzai az elnök

Az afganisztáni választási bizottság úgy döntött, hogy nem tartják meg az elnökválasztás hét végére kitűzött második fordulóját, így Hamid Karzai lett az elnök - közölte a testület egyik tagja Kabulban. Hamid Karzai hivatalban lévő elnök és Abdullah Abdullah volt külügyminiszter jutott be az elnökválasztás második fordulójába, de utóbbi a hét végén bejelentette, hogy nem vesz részt a szombati megmérettetésen, mert - mint mondta - a voksolás feltehetően nem lesz szabad és tisztességes.

Tömeges csalások árnyékolták be az elnökválasztás augusztus 20-i első fordulóját; a leadott szavazatokból csaknem egymilliót érvénytelenítettek az afgán hatóságok a visszaélések miatt.