Azt jelentette ugyanis, hogy véget ér a Bush-kormány egyoldalú, a szövetségesek véleményét figyelmen kívül hagyó nemzetközi magatartása. Kilenc hónappal Obama beiktatása után azonban repedések mutatkoznak a transzatlanti viszonyban. Európa és Amerika, legalábbis részben, megint nincs egymással összhangban Afganisztán, a Közel-Kelet, továbbá Irán és a légkör védelménwk kérdésében.

Sok európai úgy látja, Obama nem szakított kellő határozottsággal a Bush-kormány sok kérdésben nekik nem tetsző irányvonalával, Amerikában viszont többen úgy vélik, Európa passzívan, lényegi segítségnyújtás nélkül szemléli, amint Obama olyan nehéz kérdések megoldásával küzd, mint Afganisztán vagy a guantánamói fogolytábor bezárása.

Ezek a kérdések nyilván napirenden lesznek a kedden Washingtonban kezdődő USA-EU találkozón, amelyen Obama is részt vesz. Obama továbbra is népszerű a régi kontinensen, de már érződik egyfajta kimondatlan elégedetlenség. Az újság egy vezető európai tisztviselőt idézett név nélkül, aki veszélyesnek tartja ezt az ellentétet; Amerika azt hiszi, Európa nem akar segíteni, Európa pedig úgy érzi, Amerika naiv, és keveset tesz.

A The New York Times szerint az európai országok eddig nem igyekeztek segíteni Obamának céljai elérésében; például csak néhány guantánamói foglyot fogadnak be, és nem sietnek segíteni Afganisztánban sem. Az újság a washingtoni Brookings Intézet kutatóinak friss tanulmányából idéz, amely szerint Európa az amerikai hegemónia évtizedei után káros illúziókat táplál a transzatlanti viszonyt illetően.