Talán földöntúli okok is közrejátszottak abban, hogy 13 esztendő után épp 10,3 százalékos munkanélküliségi rátával állt be a negatív rekord. Ám a lényeg ettől nem változik: a jelenleg 436 ezer magyar munkanélküli (egy évvel ezelőtt még 110 ezerrel kevesebb volt) problémájára nagyon is világi, sőt huszáros megoldást kellene találnia a kormányzatnak.

Ha ugyanis nem sikerül rendezni a munkaügyi hivatalokban már így is hosszan kígyózó sorokat, jövőre akár ötszázezerre is hízhat a dologtalanok száma. A munkanélküliségi arányt az elfogultsággal aligha vádolható Európai Bizottság idén 10,5, jövőre 11,3 százalékra jósolja. Kiszámoltuk: ha igaz, 2010-ben 480 ezer körül tetőzhet az állástalanság a Kárpát-medence szívében.

Miniszterünk nem számolgat

A munkaügyi miniszter ezzel szemben a Ma Reggelben a magyarországi munkanélküliséget jellemző temérdek adatból azt az egyet tartotta fontosnak kiemelni, mi szerint a hazai „melótlanság” mindössze 0,6 százalékkal haladja meg az Európai Uniós átlagot, s ez azt jelenti, hogy Magyarország valahol az összközösségi centrumban foglal helyet.

Milyen mértékű munkanélküliséggel számol a munkaügyi miniszter jövőre? – tette fel a kérdést a királyi tévé műsorvezetője Herzog Lászlónak. Ő azonban - mint mondta - nem matekozik, inkább gondolkozik, méghozzá azon, mi mindent tegyen a tárca a munkanélküliség csökkentéséért.

Utalt rá, hogy nincs olyan tagországa az EU-nak, amely megúszta volna a munkanélküliség megugrását, s még arra is felhívta a figyelmet, az elbocsátási hullám mindenütt késéssel követi a válság vonulását. Herczog miniszter nem tartja kidobott pénznek a General Electric-nek a dolgozók megtartása érdekében májustól októberig fizetett közel 200 milliót, annak ellenére sem, hogy a cég azonnal bejelentette mintegy 2600 dolgozója elbocsátását, mihelyst lejárt az állami munkahely megtartó támogatás futamideje.

Szerinte ugyanis azok, akik októberig „lapáthaladékot” kaptak, aligha bánják, hogy gyakorlatilag nem a „jenki Tunsgram”, hanem az állam fizette őket. A munkaügyi miniszter ígéretet tett: a kormány a munkaügyi hivatalokon keresztül el fogja végezni az ilyenkor szokásos teendőket: új állások után néz a munka nélkül maradtaknak.

Herczog a stratégia és a taktika ellentmondásának nevezte, hogy bár minden uniós munkaügyi tanulmányban „vastag betűvel” szerepel, hogy a nyugdíjkorhatáron még innen billegő dolgozók korkedvezményes nyugdíjazása nem megoldás a munkanélküliségre, a kormány a válság miatt most mégis ennek a gyakorlatnak a folytatására kényszerül. Igaz, a tárcaközi egyeztetések még folynak. Korábban szó volt a korengedményes nyugdíjazás gyakorlatának jövő évtől való megszűntetéséről is.

A Fidesz legalább „jó tanuló”

Jelen helyzetben sokat nem segít, mégis idekívánkozik: Bernáth Ildikó, a Fidesz foglalkoztatás-politikusa hétfőn ismét felmondta az ellenzéki párt „dolgos leckéjét”: rossz gazdasági állapotban van az ország, miközben növekszik a munkanélküliség. Így aztán mindegy is, hogy a szocialista kormány miniszterelnökét hogy hívják, mert a helyzet folyamatosan romlik.

A képviselő a kormány kis- és középvállalkozásokat segítő cselekvési tervét firtató kérdésétől azonban már a HírExtra munkatársa is ihletet kapott, és fel is vetette azokat a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban, néhány másik társaságában. Elemzők szerint a nagyvállalatok (multik) után lassan a kisebb cégek veszik át az elbocsátási stafétát, miután nagyjából mostanra élték fel tartalékaikat.

Ha már Herczog László adós maradt a válasszal, arra is kíváncsiak voltunk: mégis milyen arányú munkanélküliséggel számol jövőre a szaktárca? Tudnak-e más állami foglalkoztatási támogatásban részesülő vállalatról, amely a dotáció lejárta után elbocsátásokat jelentett be? Mennyi pénzt áldozott ilyen jellegű támogatásra a kormány az idén, és mennyit tervez jövőre? Hány munkahely megőrzésével számol ez által?

A válasszal cikkünk megjelenéséig a szaktárca adós maradt, így mindössze néhány ellentmondásos politikusi nyilatkozattal kell beérnie annak, akit érdekel, mit tesz a Bajnai Gordon féle kormány a munkanélküliség visszaszorításáért.

A miniszterelnök hétfőn azt mondta, a beindított programokkal (többek közt az Út a munkához cíművel) eddig hetvenezer munkahely megtartásához járultak hozzá. Gúr Nándor, a T. Ház foglalkoztatási bizottságának MSZP-s elnöke ugyanakkor nemrég még azt ecsetelte a HírExtrának, hogy az Út a munkához projektben ma mintegy nyolcvanezer (!) olyan ember vesz részt, amelynek a nagy többsége, mintegy 80-85 %-a hosszú éveken keresztül a munka világának a közelébe sem került.