Megbízásra

A nagy ötlet természetesen nem a Gazdaságkutató Intézet saját fejéből pattant ki, hanem a Közbeszerzések Tanácsa (KT) bérelte fel őket az elemzés elkészítésére. Bár nemzetközi szervezetek - például a Trasnparency International - már megállapította, hogy a közbeszerzések 90 százalékát érinti a korrupció, és átlagosan egy eljárást 20-25 százalékkal drágít, de a KT-nek saját, hazai bizonyíték kellett. Megkapta.

A GKI azon kívül, hogy átrágta az összes hazai és külföldi jelentést és cikket a témával kapcsolatban, 120 mélyinterjút és egy 900 főre kiterjedő szociológiai kutatást is véghezvitt. Ezek persze nem jelentettek száz százalékos bizonyosságot, hisz a „vallomások” őszintesége alapján álltak össze az adatok, amikbe még egy névtelen, következmények nélküli felmérés során sem lehet bízni. Főleg annak fényében, hogy sokan az interjú vége felé, vagy csak az után ismerték be, hogy náluk mégis csak átlagos a korrupciónak nevezett jelenség. Ugyanakkor az is, igaz, hogy sokszor arra is korrupciót kiáltanak, ami egyáltalán nem az.

A fentiek alapján a GKI szerint a korrupciós fertőzés nem 90 százalékos, „csupán” az eljárások kétharmadát-háromnegyedét érinti. Annyiban viszont ő is egyetért, hogy átlagosan 25 százalékkal növeli a közbeszerzési díjakat, és hozzáteszi, hogy majdnem minden negyedik közbeszerzést kiírását „elfelejtik”, mert elrendezik baráti alapon. A dokumentum így alapvetően leszögezi, hogy a korrupciós mutató nálunk „közepes”: a fejlett országoknál rosszabb, a fejlődőeknél jobb. Vagyis sokkal többet lopnak el tőlünk, mint Svájc, vagy Svédország állampolgáraitól, de azért jobb a helyzet mint Zimbabwében, vagy Kenyában. Vagyis kimondják amit eddig is tudtunk: sokat lopnak, de Afrikánál azért jobban állunk.

Így lehet csalni

Azt viszont az elsők között mondta ki a GKI, hogy a kampányfinanszírozás kifejezetten korrupt „hagyománya” nagyban hozzájárul a korrupció általánossá válásához, és nehezíti a sötét üzelmek elleni küzdelmet. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy az üzleti korrupció sokkal nagyobb mértékben van jelen, mint azt gondoljuk: a megkérdezettek 70 százaléka szerint egyértelműen a politikusok a korrupció kezdeményezői, pedig ez korántsem mindig van így.

A GKI felmérésének sikerült felsorolnia a legfőbb korrupciós húzásokat, amikkel az érintettek a törvény keretein túllépve befolyásolják a közbeszerzés ügymenetét. Ezek az ajánlatkérő és az ajánlattevő(k) összejátszásával a következők lehetnek: nyomásgyakorlás vagy vesztegetés egy ajánlattevő sikeréért, vesztegetés magas ár elfogadásáért, hamis célt rögzítő ajánlat-kérés, az ajánlattevők körének korlátozása, színlelt (a nyertest előre eldöntő) kiírás, az ajánlattevő exkluzív informálása, az ajánlattevő indokolatlan kizárása, hamisan indokolt eredménytelenség, az ajánlat részrehajló értékelése, kiírástól eltérő ajánlat elfogadása, a szerződés indokolatlan módosítása , szerződéstől eltérő teljesítés elfogadása, alacsony ajánlati ár indokolatlan kiegészítése pót-munka stb. címén, jogorvoslat kérés elmulasztása, és végül maga a közbeszerzési eljárás elkerülése.

Az ajánlattevők (és alvállalkozóik) összejátszásával pedig: az ajánlattevő több cége ad ajánlatot, előzetes (kartell-) megállapodás, a munkába bevonni nem kívánt szerepeltetése alvállalkozóként, megállapodás a minőség-rontás elhallgatásáról. Tehát mint láthatjuk kismillió módja van annak, hogy valaki(k) egy közbeszerzési eljárás folytán megkárosítsák a közvagyont, mégsem tesz senki semmit. Bár a kormányok már egy sor korrupció-ellenes csomaggal készültek, de egy se ért még révbe - a legújabb nemsokára kerül a Tisztelt Ház elé.

Javaslatok

A GKI is megállapította azt, amit már sokan mások: a korrupció nagyon rossz dolog. Többek közt visszafogja a vállalkozási kedvet, a külföldi működő tőke importját, és jelentősen csökkenti a GDP-t is. Így a GKI is megpróbálja azt, ami a kormányoknak nem sikerült: javaslatot tett a korrupció visszaszorítására.

Szerinte a KT-nek le kellene egyszerűsítenie egy javaslatban a közbeszerzési törvényt, majd gőzerővel gürcölni azért, hogy ez a Parlamenten át is menjen. Az sem ártana, ha könnyebben bele lehetne nézni a közbeszerzések adattáraiba, és nem kellene szakértőnek lenni ahhoz, hogy abból fel is fogjon valamit az ember. Továbbá a KT-nek két-három évente el kellene végeznie egy nagyvizitet, és az adatok alapján összeállítania egy kötelező jellegű antikorrupciós „kúrát”.

Természetesen nem csak a KT számára akadnak tanácsok: a közbeszerzési ajánlatkérőknek egyéni korrupció-ellenes politikát kellene kialakítani, és arra sem ártana odafigyelniük, hogy olyan ember intézze az ezzel kapcsolatos ügyeket, aki tiszta, mint a fehér holló. A további lista továbbképzéssel, utólagos audittal, és egy feketelista összeírásának szorgalmazásával zárul.

A GKI szerint ha ezeket, és még néhány bürokratikus könnyítést megejtenének, az már érezhető mértékben szorítaná vissza a közbeszerzés övező korrupciót. Persze a fent említett pártfinanszírozással sem ártana valamit kezdeni...mert így csak folyik tovább a nagy magyar Korruptivity.