Miről szól a konferencia?

- A világot sújtó válság szükségessé teszi annak meghatározását, milyen tudásra van szükség, hogy kilábaljunk a krízisből, és a jövőben elkerüljük a hasonló válságokat – hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke a Tudomány Világfóruma előtt rendezett sajtótájékoztatón.

Az idei fórum mottója: „Tudás és jövő”. A tudósok és politikusok csúcstalálkozóját a Magyar Tudományos Akadémia szervezi az UNESCO-val, valamint a Nemzetközi Tudományos Tanáccsal (ICSU) közösen. A világ legjelentősebb nemzetközi tudományos fórumainak főszervezői is Budapesten számolnak be az általuk rendezett események főbb eredményeiről, tanulságairól.

A környezetvédelemmel és a klímaváltozással foglalkoznak az államfői panel résztvevői, akik Sólyom László köztársasági elnök meghívására vesznek részt a Tudomány Világfórumán. A WSF záró plenáris ülésén pedig Bajnai Gordon miniszterelnök tart előadást. A konferencia munkája négy plenáris ülés és hét tematikus szekció keretében zajlik.

- A Tudomány Világfórumának első plenáris ülésén áttekintjük, hogy az elmúlt évtizedben hogyan változott a tudománynak a társadalomban, a gazdaságban elfoglalt helye – jelentette be Pálinkás József. Erre jó alkalmat ad az 1999-ben megrendezett Tudományos Világkonferencia tízéves jubileuma. - Az értékelésnél is fontosabb az előretekintés – tette hozzá az elnök -, és a Világfórum célja, hogy a következő évtizedekre megfogalmazza a tudomány jövőképét.

A média szerepe

A Tudomány Világfórumának egyik érdekessége a tudományos kommunikációnak szentelt plenáris ülés, amelyen a világ két legrangosabb tudományos folyóirata, a Science és a Nature főszerkesztői vesznek részt. Bruce Alberts és Philip Campbell, mellett Csíkszentmihályi Mihály, a világhírű, magyar származású pszichológus is tart előadást.

– A közvélemény számára is világossá kell tenni, hogy a tudomány elengedhetetlen része az életünknek. A tudományos eredmények jóvoltából létrejött javak nélkül világunkban szinte napok alatt súlyos gondok merülnének fel – jegyezte meg Pálinkás József annak kapcsán, hogy a világ két legtekintélyesebb tudományos folyóiratának a főszerkesztőjét is résztvevői között tudhatja a Tudomány Világfóruma.

Globális kérdések

A tematikus szekciókat sorolva az MTA elnöke kiemelte a Kínai Tudományos Akadémia elnökének kérésére rendezett eseményt, amelyet „Tudományos és technológiai előrelátás és innovációs politika a fenntarthatóságért” címmel tartanak. – Örülök, hogy Kína egy ilyen fontos eseményt éppen Magyarországon szervez meg, ez a növekvő kínai tudományos aktivitás egyik érdekes megjelenése Európában – hangsúlyozta Pálinkás József, akinek reményei szerint a rendezvény a magyar-kínai tudományos kapcsolatokat is fellendíti.

Az MTA elnöke hozzátette, hogy a változó globális gazdaságban nem kerülhető meg tudomány finanszírozásának kérdése, és a Tudomány Világfórumán külön szekció foglalkozik a tudomány és a politikai döntéshozatal közötti kapcsolatokkal, valamint a tudománydiplomáciával. – Megvizsgáljuk majd, hogy napjainkban milyen szerepet tölthet be a tudomány olyan országok viszonyában, amelyeknek politikai kapcsolataiban feszültségek mutatkoznak – magyarázta Pálinkás József.

A WSF résztvevői foglalkoznak majd a tudomány, az ökoszisztémák és a fenntarthatóság összefüggéseivel, külön szekciót szentelnek a női kutatók pályaképének, valamint a fiatal kutatói utánpótlás kérdésének. – Olyan hatalmat szerzett az ember a tudásán keresztül, amely globálisan befolyásolja a földi élet fenntarthatóságát. A tudás és a jövő kérdése ezért elválaszthatatlanok egymástól – emelte ki az MTA elnöke.