Magyarország a lehetőségek országa. Pénzt szerezni könnyű, és még dolgozni sem kell, lásd Parlament. Ám hétköznapi halandónak itt van erre az egyik legnagyszerűbb lehetőség: az egyházalapítás! Persze nem első királyunkra, Szent Istvánra gondolunk, hanem az „utódaira”. Próféta bárkiből lehet, befolyásolható ember pedig épp elég akad, aki várja a csodát, tehát a sült fehér galambot. A törvények pedig asszisztálnak az önjelölt prófétáknak úgy, hogy a mi zsebünktől veszik el a pénzt. A legnagyobb motivációs cél az egyházalapításra – tisztelet a szép számú kivételnek – nem más, mint az adó 1%-nak a felajánlhatósága, melyhez az állam még 1%-ot hozzácsap. Miért ne alapítanánk mi is egyházat? Biztos megélhetés.

A rendszerváltás után a honatyák úgy gondolhatták, hogy itt a lehetőség a totális liberalizmusra a vallás terén is. Egyházat alapítani ugyanis megdöbbentően könnyű.
Az 1990. évi IV. törvény, mely a vallásszabadságról rendelkezik, ekképpen határozza meg az egyházak funkcióját:

"A magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek a társadalom kiemelkedő fontosságú, értékhordozó és közösségteremtő tényezői. A hitélet körébe tartozó munkálkodásuk mellett kulturális, nevelési-oktatási, szociális-egészségügyi tevékenységükkel és a nemzeti tudat ápolásával is jelentős szerepet töltenek be az ország életében.

A lelkiismereti és vallásszabadság érvényre juttatása, a mások meggyőződését tiszteletben tartó, a tolerancia elvét megvalósító magatartás elősegítése érdekében, és ennek garanciájaként az egyházak önállóságának biztosítása, az állammal fennálló kapcsolatainak szabályozása céljából - összhangban az Alkotmánnyal, továbbá a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaival - az Országgyűlés a következő alkotmányerejű törvényt alkotja."

Továbbiakban nem kívánom szó szerint idézni a törvényt, amelyik kedves Olvasót részletesen érdekli a dolog, az elolvashatja itt.

A lényeg azonban annyi, hogy száz természetes személy alapíthat egyházat, valamint szükséges egy alapító okirat, egy jegyzőkönyv a képviselők megválasztásáról, és nyilatkozat a képviselőktől, hogy elfogadják a tisztségüket. Ez azonban nem kötelező, bárki szabadon gyakorolhatja a vallását, akár egyénileg, akár kisebb csoportokban is.
Az elmúlt években többször lehetett arról hallani, hogy törvényileg szigorítani fogják az egyházalapítást, ez mind a mai napig nem történt meg.

A HírExtra felkeresett négy kisegyházat, – a Derű Egyházát, az Univerzum Egyházát, a Magyar Jövőbelátók Egyházát, és az Árkádia fényeinek Spirituális Egyházát –  azonos kérdéseket tettünk fel nekik, az Árkádia nem volt hajlandó kérdéseinkre válaszolni.

Nem tisztünk ezeknek az egyházaknak a kritizálása, hitük megkérdőjelezése, csupán négy egyszerű kérdést tettünk fel nekik, melyből megismerhetjük a működésüket és tevékenységüknek mibenlétét.

Mi az egyházuknak a célja, mit kívánnak elérni?

Derű egyháza: A célunk a pozitív egyházkép kialakítása, a pozitív kezdeményezés felkarolása és az egyház szónak a pozitív tartalommal való megtöltése. Az emberek annyit csalódtak az elmúlt 10-20 évben különböző egyházakban, illetve egyházakhoz kapcsolódó szervezetekben, hogy nagyon fontos egy olyan egyház, aki ennek a pozitív tisztára mosásán munkálkodik. A Derű egyháza ezt tűzte ki célul.

Univerzum egyháza: A materializmus egy része a világnak, a megismerésnek az egyik formája, és ezzel nincsen semmi baj. Vannak atomok, ég a lámpa, működik a fizika, felmegy a rakéta az űrbe. Tehát a léleknek a megnyilvánulásaival foglalkozunk nem csak azon a szinten, amivel a pszichológia, mi a tudományt is alapul hívjuk. Mi egy kutató és tudásőrző egyház vagyunk. Most jelen pillanatban 6050-et írunk, ez hun időszámítás, mi a hunok szent egyháza vagyunk.

Magyar jövőbelátók egyháza: A kisegyházaknak általában nincsen céljuk, a saját hitüket erősítik meg. Nincsenek dogmák. Mi hiszünk a reinkarnációban, a jövőbelátásban, tehát a túlvilági életben. A jövőt ismerni kell ahhoz, hogy az ember ismerje magát, így fel tudjon készüli bizonyos dolgokra. Természetesen egyházi kereteken belül.

Hány tagot számlál a gyülekezetük?

Derű egyháza: Nagyjából 150-200 főt számlál az egyházunk.

Univerzum egyháza: Olyan 5000 tag. Vagyunk többen is, de ténylegesen ennyi az aktív tagunk.

Magyar jövőbelátók egyháza: A tagok száma olyan 400 aktív fő, de a hívek számát nem tudom megmondani, nincsenek erre statisztikáink.

Mekkora összegből tartják fent az egyházat, és ez az összeg miből származik?

Derű egyháza: A fő bevételi forrásunk alapjába véve az 1%, de a mi egyházunk alapvetően nem a tagok pénztárcájának a vastagságából táplálkozik. Statisztikát erről nem vezetünk, gyakorlatilag mindent nullából próbálunk megoldani.

Univerzum egyháza: A költségről nem nyilatkoznék, de a hívek adományaiból tartjuk fent magunkat.

Magyar jövőbelátók egyháza: Nézze, mi is, mint minden egyház, a hívek adományokból élünk. Az 1% nem annyira sok egy ilyen kis egyháznál, éppen csak a rezsire elég.

Kor, illetve végzettség szerint milyen az egyházuk összetétele?

Derű egyháza: Ilyen nyilvántartásunk nincsen, ezt nem vezetjük. Gyakorlatilag bárki csatlakozhat hozzánk fajra, nemre, bőrszínre való tekintet nélkül. Bárki, aki a Bibliát elfogadja, mint alapvető igazságot, azt mi a köreinkbe fogadjuk, és szeretettel várjuk. Az oldalunkon mindenki részletesen megismerheti a törekvéseinket.

Univerzum egyháza: Fele nagyjából érettséginél magasabb végzettségű, általában intellektuálisabb emberek a tagjaink.

Magyar jövőbelátók egyháza: Ez elég vegyes. Vannak orvosok, pszichológusok, nyugdíjasok.

A kisegyházak jelenléte tehát nem rossz dolog, hiszen senkit sem akarnak rábeszélni a saját hitük követésére. Aki elfogadja az értékeiket, az tagjukká válhat. Ám nekik is érdekük lenne, ha a törvények szigorúbban szabályoznák az egyházalapítást, mert a legtöbb ember, ha meghallja a kisegyház kifejezést, egyből egy sötét szektára gondol, mely csak a híveik megkopasztásáért jött létre. A törvény ezen liberalizmusa tehát csak a sötét lelkű nyereségorientált gazembereknek és az infantilis tréfamestereknek kedvez.