A tudomány terén egészen a második világháborúig Európa volt a vezető hatalom - emlékeztetett Roland Schenkel, az Európai Unió közös kutatóközpontjának vezetője. Európának azonban most már meg kell küzdenie azért, hogy továbbra is a vezető helyek egyikén említsék - tette hozzá. Az EU a források és a tudás megosztására helyezi a hangsúlyt, éppen ezért még inkább szeretné előmozdítani a határokon átívelő tudomány kialakulását. Nagyon jó jelnek lehet tekinteni azt, hogy a megjelenő tanulmányok jelentős része nemzetközi együttműködés jegyében születik. Az Európai Unió pedig továbbra is hangsúlyt fektet arra, hogy különböző programok révén az EU-n kívüli térségekkel is megteremtse a tudományos együttműködést - emelte ki Schenkel.

Az EU képviselőjéhez hasonló álláspontot fogalmaztak meg az amerikai szakértők is. Az Egyesült Államok politikájában mindig is fontos szerepet játszott a tudományos együttműködés révén elért előrelépés - mondta Norman Neureiter. A
tudománydiplomáciával már évtizedek óta foglakozó szakember Kína, Szovjetunió, Irán, Észak-Korea, Szíria és Kuba példáját említve támasztotta alá a tudomány diplomáciában és külpolitikában játszott szerepét. Sokszor a tudomány volt minden kapcsolat alapja - jegyezte meg Neureiter, akinek véleményét Nina Fedoroff, az amerikai külügyminisztérium tudományos tanácsadója is osztotta. A tudomány olyan terület, ahol könnyebb a párbeszéd és a megértés - összegzett Fedoroff, aki hozzátette: az amerikai külügyminisztériumban igen hangsúlyos szerepet játszik a tudománydiplomácia.

A tudomány révén elérhető haladás mellett foglalt állást az izraeli-palesztin tudományos társaság (IPSO) két képviselője is. "A tudomány diplomácia" - fogalmazott Dan Bitán izraeli tudós, az IPSO társigazgatója. A legtöbb tudós a béke pártján áll, a kíváncsiság pedig összeköti a tudósokat. A tudományos hidak univerzális nyelve emellett semlegesíti a konfliktusokat - fejtette ki Bitán. Bár kollegája véleményével Hasszán Dvejk is egyet értett, a palesztin szakember szerint a politika sokszor gátat vet a tudomány által elért eredményeknek.

A tudománydiplomácia jelentőségét a japán külügyminisztérium is felismerte - emelte ki Katori Josinori, a japán külügyi tárca szakértője. Az ázsiai ország több tucat állammal kötött tudományos egyezményt, és nagy hangsúlyt fektetnek a közös nemzetközi kutatásokra, projektekre. Josinori azonban hozzátette: Japánban eddig a tudománydiplomácia nem jutott ennyire kiemelt szerephez, ez a témakör nem tartozott ennyire szorosan a külügyminisztérium égisze alá.

A brit kormány ezzel szemben minden tárcánál tudományos tanácsadót alkalmaz. David Clary, a brit külügyminisztérium tanácsadója szerint a tudomány diplomáciában való alkalmazásának a legjobb módja az ösztöndíjak és különböző programok támogatása. A britek emellett a tudományos interakcióra is nagy hangsúlyt fektetnek, világszerte 90 helyen működtetnek tudományos irodát. Clary a tudomány demokráciájára is felhívta a figyelmet, ennek megvalósítására a tudományos folyóiratokat és a nemzetközi konferenciákat tartja a legalkalmasabb eszközök egyikének.

A felszólalók mindannyian azon a véleményen voltak, hogy az oktatás szerepe a legfontosabb, a következő generációnak a tudomány és a tudománydiplomácia nagyon sokat segíthet - különösen a konfliktusok legyőzésében. Ehhez azonban mobilitásra és nyitottságra van szükség - fogalmaztak a szakemberek.