A tudománynak közelebb kell kerülnie a társadalomhoz,
A Föld zárt rendszer, erőforrásai végesek, a tudomány viszont csak úgy tud válaszokat közvetíteni, ha közelebb kerül a társadalomhoz. Haladást világszerte csak a tudomány elfogadásával lehet elérni - hangsúlyozták egybehangzóan a Tudomány Világfórumán a tudomány jövőképéről és a haladásról szóló előadássorozat résztvevői pénteken Budapesten.
2009. november 7. szombat 08:20 - HírExtra
Kerri-Ann Jones, az amerikai külügyminisztérium környezetvédelmi és tudományos ügyeket felügyelő államtitkár-helyettese kiemelte, hogy az Egyesült Államok a béke és biztonság előmozdításával, a Föld megóvásával és igazságosabb globális gazdaság megteremtésével akar válaszokat adni az előttünk álló kihívásokra. Fontos, hogy a tudomány és technika eszközeit felhasználjuk a globális problémák megoldásában - mondta.
Közlése szerint az amerikai kormány elkötelezett amellett, hogy a tudományt bevonja a politika alakításába. A párbeszéd erősítésén túl a politikai vezetés a tudomány jelentős mértékű anyagi támogatásával is erősíteni akarja a tudomány és a technológia befolyását. Csak kutatásra több mint 18 milliárd dollár (3318 milliárd forint) jut, a GDP 3 százalékát is meghaladó összeget fordítják tudományos célokra az Egyesült Államokban. A döntések meghozatalához ugyanis a lehető legjobb tudományos információkra van szükség - hangsúlyozta.
Rámutatott arra is, hogy Washingtonban most nagyon sok pozíciót tudósok töltenek be, és az Obama-kormányzat nagy hangsúlyt akar fektetni a jövő tudósgenerációinak képzésére.
Haladást világszerte csak a tudomány elfogadásával lehet elérni - fejtette ki. Az amerikai elgondolás szerint ehhez három dologra van szükség: a tudományos adatok felhasználására a globális ügyeket érintő döntéshozatalban - erre szolgál jó példaként az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi tanácskozás -, a tudomány által igényelt eszközök biztosítására és a tudománydiplomácia erősítésére. "A tudománydiplomácia lehetőséget teremt az együttműködés és a jó kapcsolatok megteremtésére" - fejtette ki Jones.
Az amerikai szakdiplomata felhívta a figyelmet arra, hogy Hillary Clinton külügyminiszter bejelentette egy tudományos nagyköveti program létrehozását: a program első kinevezettjei világhírű tudósok.
Kanazava Icsiro, a Japán Tudományos Tanács elnöke szerint a szigetországban jelenleg kutatás folyik arról, hogy a tudományos információk, ismeretek miként lehetnének a társadalom segítségére. A jelentés 2010 tavaszán lát napvilágot. Kollegáihoz hasonlóan ő is a globális felmelegedést, a biológiai sokféleség, illetve az ivóvíz-készletek ügyét és a népességnövekedést jelölte meg az egész emberiséget érintő problémaként.
A Japán Tudományos Társaság keresi a választ arra, hogy miként lehetne a fejlődés fenntartása mellett alkalmazkodni ahhoz, hogy a Föld zárt rendszer és erőforrásai végesek - mondta, aláhúzva: a változások megvalósításához a tudománynak újjá kell építenie kapcsolatait, el kell érnie, hogy a nemzetközi közösségben erősödjön az együttműködés, mert így lehet szembeszállni a globális környezeti problémákkal. A tudománynak az emberekkel is jobb kapcsolatot kell kialakítania, de ennél is fontosabb, hogy egy igazságosabb, ugyanakkor fenntartható fejlődés keretében segítsen újjáépíteni az emberek közötti kapcsolatokat.
A klasszikus modernizációt a tudomány, a technológia és az innováció által vezérelt fejlődés váltja fel Kínában a XXI. században - közölte a Lu Jung-hsziang (Lu Yongxiang) Kínai Tudományos Akadémia elnöke, aki előadásában Kína 2050-ig tartó tudományos és fejlesztési prioritásait ismertette.
A főbb elemek közé tartozik tiszta és hatékony széntüzelésű üzemek létrehozása, a megújuló energiaforrások nagyléptékű használata, a továbbfejlesztett geotermikus rendszerek alkalmazása, a nem fosszilis alapú közlekedési rendszer kiépítése és az informatikai hálózat jelentős fejlesztése.
A környezetvédelem, a zöld technológiák is fontos szerepet játszanak majd a kínai fejlesztésekben. Lu kiemelte az ökoszisztéma helyreállításának, a szennyezés korlátozásának fontosságát, és szólt az "intelligens mezőgazdaság" létrehozásáról is, bár hogy ez alatt pontosan mit ért, nem fejtette ki. A kínai tudományos kutatás középpontjában többek között az új anyagok kifejlesztése, az anyagstruktúra manipulálása és az űrkutatás áll majd.
Lu nemzetközi együttműködést sürgetett az energiapolitikában, a szegénység és a járványok leküzdésében, a természeti katasztrófák előrejelzésében és a globális felmelegedés elleni küzdelemben.
Elképesztő mértékben megnőtt a kereslet a szellemi tulajdonjogok iránt az utóbbi években, a szabadalmi jogokkal foglalkozó intézményi háttér azonban nem tudott lépést tartani, így a közeljövő fő feladata ennek fejlesztése - szögezte le Francis Gurry, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) főigazgatója.
Gurry elmondta, hogy évente világszerte mintegy egymillió találmány kap szabadalmat. A fő kihívás most ennek a hatalmas igénynek a kezelése, a kielégítően működő intézményrendszer kiépítése. A szabadalmak iránti kereslet azért növekedhet folyamatosan, mert a technológia mind több ember mindennapi életét hatja át egyre nagyobb mértékben.
Mint kifejtette, a szellemi tulajdonjog fő funkciója, hogy ösztönözze a tudásba való beruházást, a védelem azonban nem járhat azzal, hogy sérül a társadalmak találmányokhoz való szabad hozzáférése.
A főigazgató a találmány-bejelentések földrajzi megoszlásáról elmondta, hogy míg 1994-ben Északkelet-Ázsia (Kína, Japán, Korea) részesedése 7,4 százalék volt e téren, addig ma ez 26,2 százalék. Egy másik jellemző folyamat a kutatás-fejlesztés koncentrációja: ma 5 vállalatnál összpontosul 7 milliárd dollárnyi (1292 milliárd forint) K+F, ami az 53 legkevésbé fejlett ország bruttó hazai termékének összegével egyezik meg.
Forrás: MTI