Nemzeti kulturális integrációt kell végrehajtani

A magyar biedermeier festészet legkiválóbb mesteréről, Barabás Miklósról (1810-1898) elnevezett szervezetet 1929-ben hozták létre, ez a társaság lett az erdélyi magyar képzőművészet fő "védőernyője", gondoskodott arról, hogy e térség magyar festészetének, szobrászatának és iparművészetének értékes alkotásait rendszeresen megismerhesse a nagyközönség. Az 1944-es politikai változások idején a szervezet megszűnt, de 1994-ben újjáalakult. A pénteken megnyílt és december 10-ig látható évfordulós kiállításnak a Gyárfás Jenő Képtár ad otthont. A Székely Nemzeti Múzeum, az Árkosi Művelődési Központ és a Barabás Miklós Céh által közösen szervezett tárlat az elmúlt 80 esztendő erdélyi képzőművészetének valós látleletét mutatja a posztimpresszionizmustól az expresszionizmuson át a videóinstallációkig.

Vinczeffy Lászó festőművész, a kiállítás kurátora, Jakobovits Miklós, a céh elnöke és Németh Júlia művészettörténész ismertette az erdélyi magyar képzőművészet múltját és jelenét, a romániai magyar festők, szobrászok, iparművészek alkotó munkájának viszontagságos évtizedeit. Németh Júlia előadásában a jelenlévő fideszes képviselőhöz fordulva azt mondta, hogy az anyaország eddig nem becsülte meg kellően az erdélyi magyar képzőművészetet.

Németh Zsolt felszólalásában maga is szükségesnek vélte ennek a művészetnek a felkarolását. Megállapította, hogy a Barabás Miklós Céh éppen a nagy gazdasági világválság idején alakult meg. Az efféle válságokkal kapcsolatban gyakran hangzik el az a megállapítás - mondta -, amely szerint "akkor lesz majd pénz kultúrára, ha jólét lesz". Az 1929-es világválság idején az alapítók úgy gondolták, hogy nem a jóléttel kell elsősorban foglalkozni, hanem a kultúrát kell védeni és támogatni. Magyarországon most gazdasági, erkölcsi-politikai válság van, az elkövetkezendő időszakban nem kellene sajnálni az anyagi ráfordítást a határon túli magyar kultúrára sem - fejtette ki Németh Zsolt.

A politikus leszögezte: integrációra van szükség a magyar kultúra terén, hogy legyen végre egy egységes magyar kultúra, ne csak a szavakban, hanem a gyakorlatban is. Bár kifejezte örömét, hogy a Nemzeti Kulturális Alap biztosított már eddig bizonyos forrásokat, hozzáfűzte, hogy nem elégedett annak az intézménynek a működésével. Úgy vélte, hogy még mindig nagyon "sok a határ" a magyar kultúrán belül, az ösztöndíjakat és támogatásokat mintha még mindig a trianoni szempontok és feltételek alapján adnák. Itt lenne az ideje, hogy lebontsuk a magyar kultúra határait, és egyfajta nemzeti integrációt hajtsunk végre - mondta a fideszes politikus.

Megállapította, hogy az autonómia adhat keretet az erdélyi magyar kultúrának, és ennek az autonómiának a megteremtésében fontos lépcsőfok lenne a Barabás Miklós Céh által szorgalmazott erdélyi magyar nemzeti galéria létrehozása. "Tűzzük ki a célt: az elkövetkező négy esztendőben ez a galéria meg fog valósulni" - mondta Németh Zsolt.
Az ünnepség után az MTI kérdésére válaszolva - amely arra vonatkozott, hogy a Fidesz-KDNP visszavonta a magyar állampolgárság könnyített megadására vonatkozó törvényjavaslatát - Német Zsolt leszögezte: pártja nem kívánja kampánytémává tenni a határon túli magyarok ügyét. "Ha a szocialisták nem támogatják ezt a törvényjavaslatot, beterjesztjük majd akkor, amikor már lezajlanak a választások Magyarországon. Véleményünket fenntartjuk, de az indítványt visszavontuk" - mondta Németh Zsolt.