A városban jelenleg "non-stop felfordulás" van, utakat, hidakat zárnak le megnehezítve ezzel a városi közlekedést. Ez jele lehet akár a dinamikus fejlődésnek, vagy csak ilyen „tűzoltás” jellegű munkákra van pénz?

Ezek a fejlesztéseket jelzik, az Európai Uniós forrásoknak a megszerzését, illetve felhasználását a városfejlesztés érdekében. Az Európai Unió az ilyen térségeknek, mint Budapest és környéke csak korlátozott ideig ad lehetőséget támogatásra, és mindenki ebben a négy évben – tehát a 2007-től 2011-ig terjedő időszakban – hívja le ezeket az Uniós forrásokat. Mind, amit a Budapest Szíve program, mind, amit a főváros és a kerületek partnerségében csinálunk – hidak felújítása, a metró-projekt és a kapcsolódó közútfejlesztések – az Európai Uniós források által lehetővé tett fővárosi fejlesztéseket mutatják.

Lehet már látni, hogy körülbelül mikor lesz vége ezeknek?

2012-ben ezek a munkák lezáródnak. A Szabadság-hidat átadtuk, befejeződik mind a metró, mind az új főutca (a Petőfi Sándor utca-tengely), a Károly-körút és ami még most az Astoriától a József Attila utcáig a következő időben fog átalakulni és megvalósulni a Budapest Szíve program keretében. A Március 15. téren és a Roosevelt téren is várhatók a következő három évben fejlesztések, átalakítások. Mindezek azért, hogy az itt lakók, itt dolgozók és idelátogatók egy Budapesthez méltó belvárosi közterületrendszert kapjanak.

Ha már a felújításokról van szó, miért nem extravagánsabb középületeket, egy arculatilag különlegesebb megjelenést szeretnénk keresni, mikor egy város turisztikai értékét is ezek a dolgok adják?

A főváros két most épülő középülete, a Közraktárak és a Városháza is olyan építészeti arculatot hoz, ami illeszkedik Budapest történelmi belvárosához, de a 21. század új építészetét is magában hordozza. A közraktárak épülete a régi épületegyüttes közé egy bálnához, cethez hasonlító üvegkupolával egészül ki.

A CET egyébként egy mozaikszó, ami a Central European Time-ot jelenti, tehát egy szójáték, a bálnára és a közép-európai időzónára utaló jelkép. A Városháza-tömb megújítására is most készültek el a nemzetközi tervpályázatban nyertes terv alapján az engedélyezési tervdokumentációk, s a következő évben a megvalósítását is meghirdetjük magánfejlesztő bevonásával.

Ön a modern építészet elkötelezettje, vagy inkább a hagyományos városkép megőrzésén dolgozik?

Én a kettő összhangjának vagyok az elkötelezettje. Budapesten nagyon fontos az a történeti érték, amit a város, az eklektikus városmag a Duna-menti, az elmúlt kétezer év építészetét magában hordozó múltja mutat, ugyanakkor nagyon lényegesnek tartom, hogy végre megjelenjen egy ezt kiegészítő, nagyon színvonalas 21. századi építészet is. Nem szerencsés, ha egy általános, globális tendenciát próbálunk meg Budapestre behozni; tehát a fejlődés útja mindenképpen Budapest értékeihez illeszkedő, de a 21. századra jellemző arculatot kell, hogy hozzon.

Ebbe a koncepcióba akár belefér az is, hogy felhőkarcolók lesznek egyszer a városban?

A felhőkarcoló az egyik kedvenc témája mind a szakmai közönségnek, mind a mindennapi embereknek. A kérdésben egyébként nagyon megosztott a társadalom. Van, aki nem tudja Budapestet elképzelni felhőkarcoló nélkül, és van, aki épp ellenkezőleg, a felhőkarcolókat tartja elképzelhetetlennek. A belvárosi területen biztos, hogy nem szabad felhőkarcolót építeni.

Mi a jelenleg módosítás alatt levő budapesti városrendezési keretszabályzatban egy Csepel-északi területű, egyközpontú felhőkarcolós új városrészt javasolunk. Viszont ez a döntés a Fővárosi Közgyűlés joga. A testület 2002-ben azt a döntést hozta, hogy ne legyenek. Most, 2010 elején újra eléjük kerül a kérdés, az ő ítéletükön múlik, hogy Budapesten lesznek-e felhőkarcolók vagy sem.