Az MSZP korrigálná a büdzsé "bakiját"

A nyári ülésszak végén fogadta el a parlament konszenzussal azt a kétharmados többséget igénylő törvényt, amely szerint 2010-től az országgyűlési képviselők javadalmazása adóköteles. Az alapdíj és a bizottsági vagy országgyűlési tisztségért járó pótdíj mellett jövedelemnek minősül a választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás is, amelyekből számlák alapján írhatók le a költségek.

Most Göndör István úgy korrigálna, hogy módosítja a választókerületi pótlék kiszámítását: a pótlék megállapításánál - vetítési alapként - legfeljebb az alapdíj kétszerese vehető figyelembe. Azaz jövőre a bizottsági alelnöki szinten befagyasztja a pótlékot, ennél többet más tisztségviselők - az Országgyűlés elnöke, alelnökök, bizottsági elnökök, frakcióvezetők - nem kaphatnak.

A jövő évtől életbe lépő új szabályok szerint ha egy képviselő egyetlen számlát sem nyújt be, akkor teljes jövedelme adóköteles. Minden egyes képviselő saját maga dönthet úgy - mint a vállalkozók -, hogy nem gyűjt számlákat (ebben az esetben a bevételének 10 százalékát tekinti költségnek), vagy nyilatkozik év elején, hogy számlákat gyűjt, és becslést készít arról, hogy bevételének hány százalékát tudja elszámolni az év folyamán.

A törvény zárószavazása előtt voksoltak be a képviselők egy olyan rendelkezést, amelynek alapján jövőre csaknem 70 képviselő a jelenlegi költségtérítésének akár a dupláját, míg az "átlagos" honatyák a másfélszeresét vihetnék haza.

Akkor Göndör István úgy nyilatkozott: az eredeti javaslata szerint egy "átlagos" képviselő, aki csupán egy bizottságnak a tagja, 70-80 ezer forintos havi veszteséget könyvelt volna el jövőre, míg az új, a parlament által végül elfogadott törvényjavaslat szerint ez most hozzávetőleg 20 ezer forint lesz.

Tény azonban, hogy azoknál, akik nem csupán egy bizottsági tagság után kapják a pótdíjat, az új rendszer torzít - közölte a szocialista politikus. Kiemelte: ezért most a pótdíjakat át kell tekinteni az érintett körnél, ami csaknem 70 ember érinthet.

Göndör István nyáron azt ígérte: ősszel a parlament elé terjeszt egy törvénymódosítást, amely 2010. január 1-jére, mire a jogszabály hatályba lép, rendezi a kérdést. A szocialista politikus szerint a gyors törvényalkotás miatt fordulhatott elő a "baki".
Azzal, hogy a képviselők a nyári ülésszak végén törvényt fogadtak el a költségtérítésük újraszabályozásáról, okafogyottá vált Seres Mária népszavazási kezdeményezése; az Alkotmánybíróság júliusban mondta ki, hogy nem tartható e témában referendum.