Hogyan merült fel, hogy egyáltalán létrejöjjön az új Európai Bizottságban olyan poszt, mely a kisebbségekkel foglalkozik?

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, mikor még csak jelölt volt erre a pozícióra és még zajlott a jelölési procedúra, egyik sajtóértekezletén, majd később a parlamenti vitában is kijelentette, új biztosi pozíciót hozna létre. Ez az alapvető emberei jogok kérdésének témakörével foglalkozna. Elmondása szerint ennek a pozíciónak része lesz a kisebbségi jogok kérdése is. Azt azonban nem tisztázta, mit ért kisebbségi kérdés alatt.

Lehet, hogy csak a bevándorlókra gondolt?

Barroso megemlítette, hogy Európa számára a bevándorlás milyen nagy probléma, de nem tette világossá, hogy az általa létrehozni kívánt új biztosi poszt kizárólag az immigránsokra (bevándorlókra) vonatkozik, vagy foglalkozna a romákkal illetve a történelmi kisebbségekkel is.

Azóta sem derül ki, mire gondolt?

Én már a meghallgatás során feltettem neki ezt a kérdést, de nem válaszolt rá. Ezért újra és újra felteszem. Tisztázni szeretném, hogy ha az alapvető jogi és kisebbség jogi biztos intézménye létrejön, akkor ebben szerepe lesz-e a történelmi nemzeti kisebbségeknek?

Ön támogatna egy ilyen pozíció létrejöttét?

Természetesen. Sőt, csak úgy tudnám elképzelni, hogy egy ilyen biztos jogosítványa kiterjedjen a hagyományos kisebbségekre és a romákra. Ez azért lényeges, mert az Európai Parlamentben három kategóriát különböztetünk meg: a történelmi vagy őshonos kisebbségeket, a bevándorlókat és a romákat. A romák ugyan őshonosnak számítanak, de annyira sajátos helyzetben vannak, és 12 milliós létszámukkal az Unió legnagyobb kisebbségi csoportja, hogy őket külön kell kezelni. E három kategóriát együtt kellene képviselnie az új biztosnak.

És ha mégsem?

Komoly probléma lenne, ha nem venné be mindhárom kategóriát az új intézménybe az elnök, illetve az Európai Bizottság. Úgy gondolom, ha így alakulna, nem lennénk lényegesen előbbre az őshonos, történelmi kisebbségek ügyében.

Az már biztos, hogy létrejön egy ilyen poszt?

Ezt jelentette ki Barroso.

Mekkora a támogatottsága annak az Európai Parlamentben, hogy ez a biztosi poszt mindazon területeket lefedje, amiket ön említ?

Erről nem volt szavazás, így nem tudom pontosan. De azt senki nem vonja kétségbe – hiszen tény – hogy az Unió állampolgárainak 15 százaléka valamely kisebbséghez tartozik. Ebből 8,5 százalék az őshonos kisebbség, 6,5 a bevándorló.

Előzetesen nem érzékelhető, hogy például a szocialista frakció támogatja ezt az elképzelést vagy nem?

A Parlamenttől nem függ, csak a bizottságtól. Legfeljebb a parlamenti vita során a képviselők, tartózkodással fejezhetik, ha nem tartják megfelelőnek az új poszt portfólióját.

Tehát a poszt jogköreit nem a Parlament jelöli ki.

Így van. Az EP-nek ebben a kérdésben nincsen vétójoga.

Lehet már arról híreket, folyosói pletykákat hallani, hogy melyik ország lehet esélyes erre a posztra?

Ezt ma még senki nem tudja, hiszen a biztosok névsora sem teljes, van ország, amely még meg sem nevezte a jelöltjét.

Az Európa Tanács elnöki posztjának várományosáról vannak új információk?

A legnagyobb támogatottsága egyelőre a belga miniszterelnöknek, Herman Van Rompuynak van. De nagyon sokan őt súlytalannak tartják, többek között Magyarország is. Mi jobban szeretnénk a luxemburgi kormányfőt, Jean-Claude Junkert erre a posztra. Sajnos egyelőre Németország és Franciaország ezzel nem ért egyet, de mi azért küzdünk érte.