Szárazodik Magyarország - Mit tehetünk?
A szárazodás komoly veszély Magyarország számára, szinte minden téren. A témában nagyszabású konferenciát tartottak októberben. A szervezővel, a környezetvédelem hazai atyjával, Láng István professzorral beszélgettünk.
2009. november 13. péntek 08:01 - Pénzes Dávid
Sikeresnek ítéli a konferenciát?
Rendkívül sikeresnek tartom. Részt vettek rajta a kormánypárti és ellenzéki szakpolitikusok is illetve megjelentek az aszállyal és a szárazodással foglalkozó magyar szakemberek legjobbjai. Minden résztvevő kapott egy állásfoglalás-tervezetet, amihez hozzá lehetett szólni, végül ezt összesítettük és tártuk a nyilvánosság felé most szerdán.
Eddig tehát beszélhetünk sikerről, ám a valódi siker csak ez után következhet attól fűggöen, miként tudjuk ezt az utat folytatni, és elérni, hogy valóban megtörténjen politikai, gazdasági és társadalmi szinten is a cselekvés. Nem állunk tehát meg, folytatjuk tovább.
Hogyan?
A végső állásfoglalást megküldjük az Országgyűlés környezetvédelmi illetve mezőgazdasági bizottságának. Az ott munkálkodó képviselőket kérjük fel, hogy folytassák saját hatáskörűkben az általunk elindított folyamatot.
A szárazodás hatása a szakma szerint nem csak a mezőgazdaságot érinti.
Láng István
Széchenyi-díjas magyar agrokémikus, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1985 és 1993 között főtitkára. Diplomájának megszerzése után az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének munkatársa lett.1961-ben védte meg a mezőgazdasági tudományok kandidátusi, 1973-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Talajtani és Agrokémiai Bizottságának lett tagja. 1993 és 1999 között az MTA elnökségének tagja volt. 2000-ben kutatóprofesszori megbízást kapott. 1986 és 1998 között a World Resources Report című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja. 1997 és 1999 között az Ember és Bioszféra UNESCO-program nemzetközi koordinációs tanácsának alelnöke, illetve 1997 és 2003 között az ICSU környezeti tanácsadó testületének tagja. 1996 és 1998 között az Integrációs Stratégiai Munkacsoport környezetvédelmi témacsoportját vezette. Ugyanebben az időszakban az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke, majd 1998 és 2002 között alelnöke volt. 2002-ben ismét a Tanács elnökévé választották. 2003 és 2005 között a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. A Lengyel Tudományos Akadémia, az Orosz Mezőgazdaságtudományi Akadémia, a Mongol Tudományos Akadémia, a Román Agrártudományi Akadémia, illetve az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette tagjai sorába.
Így van. A szárazodás nem csak a mezőgazdaságot, hanem a talajzsugorodás miatt a talajra épülő infrastruktúra egy részét is érinti. Tehát potenciális veszélyt jelent a házakra, épületekre, hidakra, gátakra, utakra.
Minden klímaforgatókönyv azt mondja, hogy a klímazónák eltolódnak. Ez a Kárpát-medencében meg is kezdődött. Mivel várhatóan jelentős éghajlat-változási hatásra kell felkészülnünk, ezért nem csak a mezőgazdasági termelés, de számtalan más ágazat is érintett.
Mennyire súlyos a helyzet?
Háromszáz évre vannak visszamenőleg adataink az aszályokról. A 19. században még csak hét súlyos illetve nagyon súlyos aszályos év volt, a 20. században dupla ennyi, az elmúlt harminc évben viszont már nyolc. A tendencia tehát egyértelmű.
Meg lehet győzni a politikai döntéshozókat, hogy ez tényleg más ágazatokat is érint Belátják ezt?
A szárazodáson belül a legszembetűnőbb a felszín alatti vízkészlet változása, hiszen ennek az ivóvíz ellátásra van komoly hatása. Ezt már érzékelik a politikusok is. A homokhátságokon az elmúlt tíz év alatt 4-5 méternyi vízszint csökkenés mutatható ki. A tartós vízhiány egyéb hatásaival még csak most ismerkednek, itt még át kell lépni az ingerküszöbüket.
Milyen jogi lépések szükségesek?
Az első dolog a törvényi állásfoglalás. Néhány éve már elkészült egy úgy nevezett aszálystratégia. Ezt elő kell venni és aktualizálni kell. Ebből egy országgyűlési határozatot kellene készíteni. Ez megköveteli a kormánytól a konkrét cselekvési programok kidolgozását és végrehajtását, aminek keretében sor kerülhet bizonyos jogi és közgazdasági szabályozásra.
