Oszkó: növekedéshez egyensúly kell
Fenntartható gazdasági növekedés csak egyensúly közeli államháztartás mellett lehetséges, ez a válság legfontosabb tanulsága Magyarország számára is - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter Budapesten, a Magyar tudomány ünnepe alkalmából tartott konferencián.
2009. november 17. kedd 21:26 - HírExtra
A jövőbeni növekedésre felvett hitelekre nem lehet építeni, mert a hitelforrások elapadása drasztikus gazdasági visszaeséshez vezet, s ezt a balti országok példája ékesen bizonyítja - jelentette ki a pénzügyminiszter. A Bajnai-kormány válságkezelési tevékenysége nyomán növekedési tartalék szabadulhat fel, amelyet akkor lehet mozgósítani, ha az exportpiacok már bővülni kezdenek - tette hozzá Oszkó.
A válság bebizonyította, hogy nincsen "ingyen ebéd", hosszabb távon az exportvezérelt fejlődés alapozza meg a gazdasági növekedést - fogalmazott a pénzügyminiszter.
Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke arról beszélt, hogy Magyarország megúszta a tőkemérleg válságot, majd kénytelen volt brutális fiskális szigort bevezetni. A válság elkerülését segítették a nemzetközi pénzügyi szervezetek és az Európai Unió, amely "ernyőt tartott Magyarország fölé" - magyarázta Kopits György. A Költségvetési Tanács elnöke szerint a válságkezelés lényege a magyar kormány prociklikus gazdaságpolitikája, a fiskális kiigazítás volt. Emellett jelzésként értelmezhetők azok a reformjellegű elemek, amelyek az adó- és jóléti rendszert fogják át, de ezzel egyenértékű az új költségvetési szabályrendszer bevezetése, amelynek fő célja az állami pénzügyek átláthatóságának és fenntarthatóságának megteremtése - tette hozzá.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke előadásában azt hangsúlyozta, hogy az állami ellenőrzés technikáit ki kell terjeszteni a kockázatelemzés elvégzésére, a menedzselés hatékonyságának ellenőrzésére. Kovács aláhúzta, a stabilizáció akkor lesz sikeres, ha a fiskális szabályozást és a pénzügyi ellenőrzés módjait belső indíttatás alapján vezetik be és valósítják meg. Török Ádám akadémikus, a Költségvetési Tanács előadásában rámutatott: meg kellene újítani a közbeszerzés szabályozását, mert annak mostani rendszere éves szinten 200-300 milliárd forint kárt okoz az országnak.
Forrás: MTI