Romagyilkosságok: személyi és politikai felelősség

A tényfeltáró munkacsoport létrehozását azt követően kezdeményezte Gulyás József, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának SZDSZ-es tagja, hogy szeptember 8-án Ficsor Ádám, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő akkori miniszter a bizottsági ülésen elismerte: a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb felmerülhetett volna a hat halálos áldozatot követelő támadássorozat feltételezett elkövetőinek nevei. A tényfeltáró munkacsoportnak Gulyás József mellett a fideszes Demeter Ervin és a szocialista Tóth Károly volt a tagja.

A munkacsoport jelentésének nyilvános részéből - amelyet az országgyűlési bizottság KDNP-s elnöke, Simicskó István írt alá - kiderül: az NBH-nak a rendőrséggel történő együttműködésében jelentős szakmai hibákat és hiányosságokat tárt fel. Szakmai hibaként állapították meg, hogy a romák elleni támadások ügyében keletkezett információkat nem egyeztették. Elmaradt az érdemi értékelő, elemző, és felülvizsgálati munkafázis, emiatt a hivatal rutinszerűen végzett információgyűjtő tevékenysége konkrét érdemi eredményeket nem tudott hozni.

A vizsgálat megállapította: a rendszerben meglévő információk helyes értékeléséhez, és az információgyűjtés kiszélesítéséhez sem az NBH Hajdú-Bihar Megyei kirendeltségének vezetője, sem a szakirányítást végző illetékes főosztály, illetve igazgatóság, sem pedig a jogi főosztály nem adta meg a tőle elvárható szakmai segítséget.

A vizsgálat által feltárt hiányosságokért, az érdemi munka elmaradásáért, az NBH rendeltetésszerű működésének hiányáért a hivatal akkori főigazgatóját, Laborc Sándort személyes felelősség terheli - olvasható a jelentésben. A szervezetnél 2007 őszén végrehajtott nagymértékű szervezeti és személyi átalakítás miatt romlott a műveleti munka hatékonysága és minőségének szakmai színvonala, továbbá közel 40 százalékos volt a létszámhiány.