A feljövő Ázsia szerepe mind erőteljesebb a legfelsőbb kategóriájú fényűzési cikkek piacán, tükrözve a fogyasztók vásárlóerejének évek óta tartó átalakulását. Ezt a folyamatot a gazdasági világválság még fel is gyorsította.

A Christie's és riválisa, a Sotheby's szerint az utóbbi években Hongkong vált a méregdrága ékszerek, gyöngysorok és ritka borok fő beszerzési helyévé. De a londoni, genfi és New York-i aukciókon is manapság az ázsiaiak a legfőbb vevők.

A The New York Times riportja szerint a Christie's 2008 májusában Hongkongban adta el 6,2 millió dollárért a 101 karátos Shizuka gyámántot. Vicki Sek, a cég ázsiai ágának ékszerfőnöke szerint mind a Vivid Pink, mind a Shizuka esete mutatja, hogy milyen fontossá vált a csúcskategóriában ez a luxuspiac. "Alig néhány éve még mindkét briliánst New Yorkban vagy Genfben árvereztük volna" - nyilatkozta a lapnak.

Hasonlóan sokat mondó példa, hogy a Rolls Royce, amelynek 2003-ig még képviselője sem volt Ázsiában, azonnal húszat is eladott új, 250 ezer dolláros Ghost típusú modelljéből, amikor októberben kiállította Hongkongban - annak ellenére, hogy az adók következtében az autók ára ott gyakorlatilag a kétszeresére rúgott.

Általánosabb értelemben az ázsiai feltörekvő országok háztartásainak költekezése várhatóan nőni fog, ahogy a folyamatos gazdasági fejlődés, a népesség bővülése, a javuló egészségügyi ellátás és nyugdíjrendszer csökkenti a szűkebb napokra való előtakarékoskodás fontosságát. Mindeközben világszerte számos gazdaság viaskodik a pénzügyi válság utáni talpra állás gondjaival: Oroszországot és a Közel-Keletet az alacsonyabb kőolajárak sújtják, a költekezésben hagyományosan élen járó Egyesült Államokat lehúzza az adósság, és várhatóan jóval óvatosabban nyúl majd pénztárcájához.

Az eredmény: a vásárlóerő fokozatosan átköltözik Ázsia feljövő nemzeteihez. A térségben csak Japán kivétel ez alól, mert tartós gazdasági pangásba süllyedt. A múlt héten Jamamoto divattervező kért csődvédelmet, az olasz Gianni Versace divatcég pedig bejelentette, hogy beszünteti működését a szigetországban.

Ugyanakkor Kína, a világ legnépesebb országa mára a világ legnagyobb gépkocsipiacává is vált, idén megelőzte az Egyesült Államokat. A Crédit Suisse októberben azt jósolta, hogy Kína részesedése a világ fogyasztásában 2020-ban nagyobb lesz, mint az USA-é. Kína egymillió dollárnál nagyobb pénzvagyonnal rendelkező lakosainak száma a Merrill Lynch júniusban közzétett tanulmánya szerint tavaly először haladta meg a hasonló vagyonú brit állampolgárokét, s a szerzők azt jósolják, hogy ezen a téren 2013-ban az ázsiai-csendes-óceáni térség meg fogja előzni Észak-Amerikát.

Az elmúlt hónapban a sanghaji Hurun Report kutató- és könyvkiadó cég kimutatta, hogy - amerikai dollárban számítva - a kínai milliárdosok száma 2008-ban 101 volt, idén már elérte a 130-at.

A vagyonok és a fogyasztás áthelyeződése persze lassú folyamat, és függ attól, hogy az ázsiai kormányok milyen ütemben tudják javítani a társadalombiztosítási hálózatokat, ösztönözve ezzel a hazai fogyasztást, megszabadítva ezzel gazdaságukat az exportkényszer terhétől. Stephen Roach, a Morgan Stanley ázsiai részlegének elnöke szerint Kína még csak aprócska lépéseket tett ebbe az irányba.

Ezzel együtt Ázsiában jelentős mértékben megnőtt azoknak a száma, akik képesek felvillanyozni egy-egy luxusárverést. A Sotheby's őszi hongkongi boraukcióján a vevők 7,9 millió dollárt költöttek márkás borokra - többet, mint amennyit a 6,1 millió dolláros előzetes becslés ígért, és többet, mint a tavaszi hasonló hongkongi árverés 6,4 millió dolláros mérlege. Szan Jü (Sanyu) kínai festő egyik műve messze nagyobb összegért kelt el, mint várták: egy telefonon licitáló vevő vásárolta meg 4,7 millió dollárért.
A Sotheby's hongkongi ékszeraukciója a napokban 32,6 millió dolláros forgalmat hozott, egy évvel ezelőtt még a 20 millió dollárt sem érte el a megvásárolt kincsek értéke. Tapsvihar fogadta, amikor egy mogyoró nagyságú kék gyémánt vételára elérte az 5,6 millió dollárt, ami egy karátra számítva rekordár ennél a típusnál.

Az 1990-es évek közepén a cég hongkongi gyémántárverései a Sotheby's aukcióin lezajlott hasonló kategóriájú üzleteknek alig 5 százalékát képviselték, 2000-re már 20-25 százalékát - mondta el Terry Chu, a részleg helyettes vezetője.

2004-ben fordult elő először, hogy Hongkongban 47 millió dollárért árvereztek el ékszereket, és ezzel megelőzték a genfi aukció forgalmát. Azóta minden évben a teljes árverési bevétel mintegy harmadát Hongkong szolgáltatja az ágazatban. 2008 decemberében, a Lehman Brothers bankház csődje után kialakult hitelválságban a Christie's 33,5 millió dolláros eredményt ért el hongkongi ékszerlicitjén, nagyobbat, mint abban az idényben bárhol másutt.

Ugyanez volt a helyzet a csúcskategóriájú borok tekintetében. A Christie's New York-i, londoni és hongkongi borlicitjein az összforgalom 61 százalékát ázsiai vevők biztosították. Négy éve még alig 7 százalékot képviseltek. Mi több, az aukciós cég Hongkongban érte el a legmagasabb átlagárat - nagyjából a londoni és a New York-i háromszorosát -, mert ott csak a legdrágább, legritkább évjáratokat bocsátja kalapács alá. Erről David Elswood, a Christie's nemzetközi borfőnöke tájékoztatta a lapot.
És az ázsiai vevők többsége maga kívánja elfogyasztani a vásárolt bort. "Ez a történet elsősorban a presztízsről szól, nem a beruházásról: a borral nem lehet elbüszkélkedni, ha nem nyitják ki a palackot, és nem isszák meg" - jegyezte meg Elswood..