Húsz éves az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság tagjainak kiválasztásáról szólva a volt házelnök azt mondta: Magyarországon a hatályos szabályozás értelmében a jelöltek megválasztásához viszont a parlament kétharmados támogatása szükséges. Felidézte: volt olyan időszak, amikor majdnem működésképtelen lett a testület, mert a politika nem tudott felmutatni jelölteket, vagy a különböző politikai oldalak nem voltak képesek elfogadták egymás jelöltjeit.

A szocialista politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy ma is hiányzik két alkotmánybíró a testületből, és ebben a ciklusban túl nagy remény már nincs a megválasztásukra.

Hangsúlyozta: ha sikerül túljutni a jelölési folyamaton, az alkotmánybírák a megválasztásukat követően - esküjükhöz hűen - már politikamentesen dolgozhatnak. Hozzátette: épp a kétharmados támogatás szükségessége miatt alakult úgy, hogy a kiválasztást mindig hosszas egyeztetési folyamat előzi meg. Kitért arra is, hogy felvetődött már az is, hogy módosítsák a kiválasztásra vonatkozó jelenlegi szabályozást, és a politikai oldalak szándéka helyett a szakmai intézmények jelölése legyen elsődleges.

Szili Katalin szerint az Alkotmánybíróság működésén keresztül az egész rendszerváltozás óta eltelt idő vizsgálható, mivel maga a rendszerváltozás is egybeesik a testület "születésnapjával". Példaként említette, hogy az Ab-nek ez idő alatt sok érzékeny kérdéssel kellett foglalkoznia, mint például a halálbüntetés eltörlésével, a kárpótlással, az igazságtétel kérdésével.

Hozzáfűzte: noha a társadalomban ezek a témák óriási vitát váltottak is ki, mára nyugvópontra jutottak, és a többség elfogadta az Ab álláspontját. Ezekben az ügyekben még a törvényalkotónál is nagyobb az Alkotmánybíróság érdeme - mondta a volt házelnök.

A parlament és az Alkotmánybíróság viszonyáról szólva azonban azt mondta: vizsgálni érdemes azt is, hogy az Ab határozatai milyen hatással vannak a jogalkotási folyamatra. Egyrészt az Országgyűlés munkáját érintően is vannak olyan alkotmánybírósági határozatok, amelyek még ma is rendezésre várnak. Példaként említette a parlamenti vizsgálóbizottságok ülésezési rendjének kérdését, a kisebbségek parlamenti képviseletét.

Kitért arra is, hogy sok, az Alkotmánybíróság elé kerülő ügy politikai töltetű, s ezekben a politikai oldalak "mankót keresnek" maguknak az Alkotmánybíróság remélt döntéseiben. Valahol itt van az a határvonal, amely miatt egyes ügyek jogi természetűek maradnak, mert a testületnek el kell érnie azt a hatást, hogy valóban jogi döntés szülessen - hangsúlyozta.

Szili Katalin szerint az Alkotmánybíróság a közvélemény számára azért is az egyik legelismertebb és legelfogadottabb intézmény, mert a működése során elérte, hogy döntéseit ne politikai, hanem jogi természetűnek ítéljék.