Pesszimista lett a világpiac
Ismét felerősödtek a pesszimista hangok a világpiacokon, miután Dubaj bejelentette: fél évi hitelezői türelmet kér legnagyobb állami vállalata, a Dubai World számára.
2009. november 27. péntek 07:37 - HírExtra
Dubaj bruttó szuverén adósságállománya becslések szerint 80 milliárd dollár, ebből 22 milliárd dollárral az állami holdingként működő Dubai World tartozik. Elemzői vélemények szerint a cégnek kért törlesztési halasztás sokkolta a piacokat, annak ellenére is, hogy a dubaji gazdaság korábbi fő pillérének tekintett helyi ingatlanfejlesztési ágazat gyakorlatilag már tavaly összeomlott.
A kockázatvállalási hajlam más adósok esetében is megingott a piacokat sokkoló bejelentés után.
A bejelentés következtében a Londoni Értéktőzsde (LSE) fő árfolyammutatója, a FTSE-100 3,18 százalékos, a frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 3,25 százalékos, míg Párizsban a CAC-40 3,41 százalékos eséssel fejezte be a kereskedést.
A magyar börzére és a forintra sem volt jó hatással a hír, mivel a BUX 513,19 pontos, 2,48 százalékos csökkenéssel, 20.160,87 ponton zárt csütörtökön, míg az eurót délután negyed ötkor 271,70 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben, a 268,15 forintos szerda délutáni jegyzéssel szemben.
Németországból sem érkeztek jó hírek csütörtökön: a fogyasztói árak 0,3 százalékkal emelkedtek novemberben - június óta először, és április óta a legnagyobb mértékben - az egy évvel korábbihoz képes, míg csaknem háromszorosára nőtt a német költségvetési hiány is. Emellett 2010 végéig további 90 milliárd euró leírására kényszerülhetnek a német bankok, mivel a német pénzügyi rendszer a német központi bank (Bundesbank) szerint még nem lábalt ki a válságból.
Pozitív azonban, hogy Lengyelországban várhatóan több mint 1,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévi bruttó hazai termék (GDP).
Magyarországon újabb csúcsra szökött a munkanélküliség: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki jelentése szerint a ráta 10,4 százalék volt, magasabb, mint a 13 éves csúcsot jelentő július-szeptemberi 10,3 százalék.
Oszkó Péter pénzügyminiszter csütörtökön egy rendezvényen rámutatott: a már hatályba léptetett és a tervezett államháztartási kiigazítások rövid távon ugyan növekedési áldozattal járnak, de hosszabb távon fenntartható növekedési pályára állítják az országot. Oszkó Péter egy kérdésre válaszolva elmondta: a mostani kormány szándékosan nem tűzött ki céldátumot az euró esetleges magyarországi bevezetésére. A kormány határozott célja viszont olyan makrogazdasági helyzet teremtése, amelynek révén Magyarország a lehető legkorábban tudja teljesíteni az európai közös valuta bevezetésének előfeltételeit.
Forrás: MTI