Bajnai Gordon, a deklaráltan egy évre szerződött válságkezelő kormány feje szerint „minden jel arra mutat, hogy a parlament elfogadja a büdzsét”. Azt a büdzsét, amelyet az összes (na jó, majdnem az összes) szakmabeli arra predesztinál, hogy a kilencvenes évek második fele után újra megteremti a Magyarország számára életbevágó államháztartási stabilitást az elkövetkező évekre.

Kérdés persze, hogy milyen áron. A jövő évi büdzsét – amely egyébként az ország rendszerváltás utáni történetének legkorábban elfogadott költségvetése lehet – ugyanis éppen azért szokás bírálni, mert a válság kellős közepén olyan területekről von el forrásokat, mint a szociális és oktatási intézmények fenntartásáért felelős önkormányzatok, vagy a közösségi közlekedés, hogy csak a két legnagyobb, hetven-, illetve negyvenmilliárdos állami költség-lefaragási tételt említsük. (A zárószavazás napján is több politikus, civil szervezet emeli fel a szavát a tervezet ellen.)

Egy szónak nincs helye a költségvetésben

Az Oszkó Péter pénzügyminiszter vezérletével összeállított jövő évi büdzsét egyetlen szóval mindenesetre biztosan nem lehet jellemezni: ez a parlamenti voksolások előtti években rendre a büdzsére aggatható „választási” jelző. Amely az újrázás reményében történő féktelen osztogatás szinonimájaként értelmezhető.

Épp ellenkezőleg: a Bajnai kormány kőkeményen kőbevésett sarokszámokkal futott neki szeptemberben a költségvetés megalkotásának. Hogy mást ne mondjunk, a jövőre tervezett mintegy 870 milliárdos hiány a GDP 3,8 százalékának felelne meg, s amennyiben teljesülne, a térségben a legalacsonyabbá válna, de Európában is a legkisebbek közé tartozna.

( Összehasonlításképpen: Lengyelországban 7,5, Romániában 6,5, Szlovákiában 6, Szlovéniában 7, az eurózónában 6,5, az unió egészében pedig 7 százalék körüli hiányt várnak a Független Hírügynökség információi szerint.)

Sokan épp a büdzsé fő számát vonják kétségbe, mondván: a jövő évi hiánycél egy sor hátráltató tényező miatt aligha lesz tartható. Márpedig akkor akár borulhat a költségvetés alapfilozófiája is: a pénzügyi stabilitás, s annak eredményeként létrejövő hosszú távú jólét, melynek érdekében megéri a nehezen elviselhető lakossági áldozatokat vállalni.

"Hihetetlen" tételek

A „hitetlenek” szerint először is a legkevésbé a közösségi közlekedésben tervezett körülbelül negyven milliárd forintos kiadáscsökkentés lesz tartható, s való igaz: egyelőre nem látni tisztán, hol az a fránya 40 milliárdocska a MÁV, illetve a Volán társaságok háza táján.

A másik akadályt nem a kiadási, hanem a bevételi oldalon érdemes keresni: a gazdaság még jövőre is tartogat némi visszaesést, márpedig ha ez így lesz, nem biztos, hogy befolyik a központi kasszába annyi társasági adó és áfa, amennyivel Oszkóék számolnak.

A szocik aligha okoznak meglepetést

A kormány mindenesetre ragaszkodik a hiánycélhoz. Bajnai Gordon a Népszabadságnak a szavazás előtti napon azt nyilatkozta, a költségvetést vizsgálta az IMF, az Európai Bizottság, a Költségvetési Bizottság, és a Magyar Nemzeti Bank és egyikük előrejelzése sem tér el nagyságrendileg az övékétől.

A harmadik, bár valószínűsíthetően legkisebb rizikófaktor magával a költségvetés elfogadásával kapcsolatos. Az bizonyos, hogy a 189 tagot számláló MSZP-frakció egységesen igennel szavaz majd a büdzsére, hiszen a szocialisták közül senki nem kért felmentést a jövő évi költségvetésről szóló hétfői parlamenti voksolás alól. (A szociknál esetleg egy-két renitens arc, például az örök lázadó Karsai József okozhat „meglepetést”.)

„Sötétkék” SZDSZ-esek

Értesüléseink szerint várhatóan a 19 fős SZDSZ-képviselőcsoport tagjainak többsége is a büdzsét támogató igen gombot fogják megnyomni. Mint Lakos Imre liberális képviselőtől tudjuk, a szabad demokraták mai frakcióülésükön többé-kevésbé egységes álláspontot igyekeztek kialakítani, márpedig az aligha lehet más, mint a költségvetés elfogadása.

Kóka János frakcióvezető korábban egyértelműen a büdzsé elfogadása mellett agitált. Igaz, két liberális képviselő, nevesül Molnár Lajos és Velkey Gábor állítólag biztosan nemet mond majd, és néhány "sötétkék" liberális képviselő kényelmesen húzódhat még az SZDSZ padsoraiban.

Bár innentől kezdve már csupán formaság, azért jegyezzük meg: az összesen 162 tagot számláló Fidesz-KDNP szövetségben csak véletlenül fordulhat elő, hogy valaki az igen gombot nyomja meg a nem helyett (volt már rá példa), és a főként a volt MDF-frakció tagjaiból álló független-szekció túlnyomó többsége is nemmel voksol majd.

Tehát estére minden bizonnyal lesz az országnak jövő évre vonatkozó költségvetése. A választásközeli belpolitikai hangulat azonban vélhetően a zárószavazással sem csillapodik majd, hiszen az ellenzéknek, amely minden közvélemény-kutató szerint hatalmas fölénnyel vezet, továbbra sem érdeke együttműködni a változatlanul rendkívül szűk mozgásterű válságkezelő kormánnyal.

S bár erről kevés szó esett az elmúlt napokban, a költségvetésről szóló zárószavazás valójában a miniszterelnök, illetve a kormány további sorsáról is szól majd: Bajnai Gordon még szeptemberben jelezte: lemond, ha a parlament nem fogadja el a büdzsét novemberben.