A GKI által közétett elemzés összességében optimista képet fest a magyar gazdaságról. A szakemberek jelenleg úgy látják, az infláció az adóemelések ellenére csak kevéssé gyorsul, a külső egyensúly látványosan javul, a belső pedig megfelel a nemzetközi követelményeknek.

Az elemzés egyik legfontosabb megállapítása, hogy azt valószínűsíti a magyar gazdaság túl van a visszaesés mélypontján. A GKI forgatókönyve szerint a IV. negyedévben az előző negyedévhez képest már minimális növekedés lehetséges, az előző év azonos időszakához képest azonban csak 2010. II. félévében várható növekedés, igaz csupán egészen szerény mértékű.

Az építőipar éledezget

A statisztikák szerint szeptemberben az ipari és az építőipari termelés is 3,7 százalékkal magasabb volt az augusztusinál. Ugyan mindkét ágazatban jelentős volt az egyes hónapok közötti hullámzás, mégis elmondható, hogy az iparban a növekmények összességükben már többnyire magasabbak a csökkenéseknél. Idén decemberben már az egy évvel korábbihoz viszonyítva is némi növekedés lehetséges a GKI szerint, ám a gazdasági szakemberek egyetértenek abban, hogy a jövő évi dinamika azért alapvetően az európai konjunktúrától függ.

Reményt keltő, hogy a legfrissebb prognózisok szerint fő exportpiacunk, Németország GDP-je 2010-ben már 1 százalék feletti mértékben emelkedhet, de kérdéses, hogy az elmúlt hónapokban megfigyelhető javulás milyen mértékben támaszkodik egyszeri tényezőkre (pl. roncsprémium hatására megélénkült gépkocsi-eladás).

Az építőiparon belül – a tavaly év végi átmeneti élénkülés miatt – csak jövőre várható növekedés, igaz akkor az ipari 3-4 százaléknál erőteljesebb, nagyjából 6 százalék körüli. Ez azonban még nem az üzleti vagy lakossági beruházásoknak, hanem az EU-támogatásból finanszírozott infrastrukturális fejlesztéseknek lesz az eredménye.

Az átadott lakások száma a III. negyedévben csaknem egynegyedével maradt el a tavalyitól, s az év egészében 30 ezer alá, jövőre a 2004. évi csúcs felére, 20 ezer közelébe csökkenhet. Ez lényegében a 2000. évi – a lakástámogatási rendszer beindítása előtti – szintnek felel meg.

A behozatal csökken

Idén az import az exportnál is sokkal erőteljesebben esik vissza a belföldi kereslet csökkenése következtében. Az előrejelzés azonban azt mutatja, hogy 2010-ben a belföldi kereslet stabilizálódása és a világpiaci energiaárak emelkedése okozta cserearány-veszteség következtében már a behozatal lesz a dinamikusabb (euróban mérve). Ennek következtében a külkereskedelmi aktívum csökken, a folyó fizetési és tőkemérlegben azonban ezt kompenzálja az EU-transzferek növekedése.

A GKI jelentése megemlíti, hogy a hazai gazdaság 2009-2010-ben valószínűleg nem vesz igénybe külső nettó finanszírozási forrást, mert a felvett hiteleket vagy a devizatartalék növelésére, vagy korábbi hitelek visszafizetésére fordítja.

Csökkennek a jövedelmek

A reálkeresetek 2 százalékos csökkenése, a foglalkoztatás 3,5-4 százalékos visszaesése, a 13. havi nyugdíjak megszüntetése valamint a családtámogatások nominális befagyasztása miatt, ez év végére a reáljövedelmek 4-5 százalékos mérséklődése valószínű.

Jövőre a GKI szerint a reáljövedelmek stagnálása várható. Szeptemberben a fogyasztói árak a vártnál kevésbé, 4,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, 2010 végére pedig 3 százalék körülire csökkenhet az infláció.

Az államháztartás hiánya 2009-ben a nagyfokú gazdasági visszaesés ellenére a GDP 3,9 százaléka körül lesz. 2010-re a hivatalosan megcélzotthoz hasonló, 3,8 százalékos deficitet vár a Gazdaságkutató.

Megjegyzendő, hogy ennél érdemben nagyobb hiányt a nemzetközi pénzpiac csak akkor tolerálna, ha ez egyszeri tőkekiadásokat és átalakításokat tartalmazna, s ha a későbbi évekre – reformokkal alátámasztott – tartós deficitcsökkentési program készülne.