Ki állt Kirov meggyilkolása mögött?

Szakértők szerint semmi bizonyíték nincs arra, hogy Sztálin gyilkoltatta volna meg Kirovot, de az sem bizonyos, hogy egy féltékeny férj lőtte le: a titok felderítéséhez politikai akarat és bűnügyi szakértők munkája lenne szükséges.

A Szergej Kosztrikov néven született Kirov 1904-ben csatlakozott az Orosz Szociáldemokrata Munkáspárthoz, 1917 után harcolt a polgárháborúban, majd 1920-tól gyors karriert futott be a kommunista pártban. Sztálin 1926-ban azzal ismerte el lojalitását, hogy a leningrádi városi és területi pártbizottság élére állította.

Az igen vonzó személyiségű Kirov népszerűvé vált Leningrádban, majd az egész országban. Ma is 10 város és számtalan utca, tér őrzi nevét, a rendszerváltás után egyedül a Kirov színházat nevezeték el ismét Mariinszkijnek, s csak egyetlen város próbálja visszavenni korábbi nevét. Még azt is megbocsátották neki a prűd
Szovjetunióban, hogy nem volt hűséges férj: gyengéd kapcsolatok fűzték többek között a Mariinszkij színház több balerinájához.

Kirovot 1934. december 1-jén egy Leonyid Nyikolajev nevű férfi lőtte le, állítólag a Szmolnij folyosóján. Nyikolajevet elbocsátották állásából, panaszos leveleket írt mindenhová, és mindenáron találkozni akart Kirovval, akinek állítólag a feleségével - a Szmolnij titkárnőjével, Milda Dranunéval - is viszonya volt. Nyikolajev a helyszínen véget akart vetni életének, de letartóztatták, s alig egy hónappal később ítélet nélkül kivégezték.
Általános vélekedés szerint Kirov meggyilkolására Sztálin adott utasítást, mert veszélyes vetélytársat látott benne, majd a gyilkosságot a tisztogatások és politikai repressziók fokozására használta fel.

Valerij Osztrovszkij szentpétervári történész-politológus a Komszomolszkaja Pravda című lap kérdésére azonban elmondta: nincs bizonyíték arra, hogy a párt XXVII. kongresszusán, 1934 elején Kirov Sztálin vetélytársává vált volna. Csak a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán, 1961-ben, a személyi kultusz Hruscsov általi leleplezésének folyamán merült fel, hogy Sztálin adott volna parancsot Kirov meggyilkolására.

Tatyjana Szuharnyikova, a szentpétervári Kirov Múzeum igazgatója, aki a titkos anyagokat is tanulmányozhatta, az Interfax hírügynökségnek elmondta, hogy a most nyilvánossá vált iratokban sincs utalás arra, hogy Sztálin utasítására eliminálták volna Kirovot, de a diktátor kihasználta a történteket. "Leningrád lakossága 1935 első félévében 35 ezer fővel fogyatkozott meg, s ekkor kezdődtek meg a tömeges repressziók, kivégzések és a btk. módosításai" - mondta.

Szuharnyikova szólt a nyomozás eddig kevéssé ismert adatairól, s úgy vélte: az 1934-ben történtek feltárásához nem elég a történészek munkája. "A tisztázáshoz politikai szándék szükséges, mert kizárólag a Szövetségi Biztonsági Szolgálat és a bűnügyi nyomozó szervek képzett szakértői deríthetnék ki, mi történt valójában" - mondta.