Dupla pálinkaünnep
Az elkövetkezendő két hétben a pálinkarajongók a mennyországban érezhetik magukat. A legmagyarabb ital rajongóinak két nagyszabású eseménnyel is kedveskednek december elején.
2009. december 4. péntek 06:30 - HírExtra
Magyarország a pálinka hazája – ebben minden véleményformáló egyetért. A döntéshozók pozitív hozzáállását bizonyítja a Pálinka Nemzeti Tanács létrehozása és a pálinkatörvény elfogadása is. E két lépésnek köszönhetően ma már a pálinkarajongó valóban biztos lehet a vásárolt termék minőségében.
A jogszabályi háttér és a szervezet működése nyomán előtérbe kerülő minőségi termékeknek köszönhetően tehát egyre népszerűbb ez a magyar nedű, és ma már a róla alkotott elképzelések is jócskán megváltoztak. Míg korábban a pálinkáról az alkoholizmus vagy a lerészegedés jutott az ember eszébe, addig mára már joggal gondolunk rá úgy, mint különleges italra, amely esszenciálisan magába zárja egy-egy gyümölcs aromáját.
Ez a tulajdonsága és készítésének egyre kifinomultabb technikája teszi lehetővé, hogy a talponállók pultja helyett a pálinka mára elegáns éttermek repertoárján jelenjen meg igazi delikáteszként.
Eredetvédett pálinkák
A Kárpát-medence egyes földrajzi területei kiválóan alkalmasak bizonyos gyümölcsfajták termesztésére: ezeken a tájakon évszázadok óta főznek pálinkákat.
Ha a tájegységen készített pálinka megfelel a szigorú feltételeknek, az ital megkapja az eredetvédett termék megkülönböztető jelzőt, ami feltüntethető a terméken. A pálinkatörvény alapján nyolc tájegység nedűjét vették fel az eredetvédettek közé – legújabban a pannonhalmi törkölypálinkát, 2009. december 6-i hatállyal.
Eredetvédett pálinkák
Szatmári szilvapálinka: Évszázadok óta a szatmár-beregi táj kiemelkedő híressége, vendégköszöntő itala. Aki ide látogat, legyen fiatal vagy idős, nem mulaszthatja el megkóstolni ezt a terméket. Az a mondás is járja, hogy aki iszik belőle, minden kortyától egy évvel fiatalabb lesz.
Kecskeméti barackpálinka: A Kecskeméten és környékén termesztett kajszibarackból készített, a gyümölcs illatát, ízét és zamatát megőrző világhírű pálinka. A vendéglátásban újszerűen digesztív (emésztést elősegítő) italként is kínálják.
Békési szilvapálinka: A Körösök völgyében termett vörös szilvából, évszázados hagyományú kisüsti pálinkafőzéssel készül. Aranyló színét és kiváló ízét a fahordós érlelésnek köszönheti.
Szabolcsi almapálinka: A hagyományos réz kisüstön történő lepárlás a friss gyümölcs ízét és illatát megőrző, kellemes aromájú almapálinkát eredményez.
Gönci barackpálinka: A „gönci” magyar kajszi és a termőtáj kiváló jellegéből születő, különleges illat- és zamatanyagban gazdag pálinka, amely különbözik más régiók barackpálinkáitól.
Újfehértói meggypálinka: A Magyar Szabadalmi Hivatal 2007. május 7-i, visszaható hatállyal lajstromozta a földrajzi árujelzők között az újfehértói meggypálinkát. Az „újfehértói" eredetmegjelöléssel ellátott meggypálinka előállításához kizárólag az „újfehértói fürtös” és a „debreceni bőtermő” fajta használható.
Göcseji körtepálinka: Az itt készülő körtepálinka sajátossága, hogy a készítés során biztosítják az utóérést a gyümölcsnek, míg a többi pálinka esetében a friss gyümölcsöt rögtön feldolgozzák. A lepárlás és a finomítás kizárólag a kétutas, hagyományos magyar desztillációval – azaz a kisüsti lepárlással – történhet.
Pannonhalmi törkölypálinka: A pannonhalmi borvidéken termett fehér szőlő törkölyéből készül (irsai, cserszegi, tramini stb.). Jellemzője a több éves gesztenyefahordós érlelés. Testes, széles ízvilágú, oxidatív zamatú, aszús – kellemes pipadohányízzel és -illattal. A legrégebbi írott múlttal rendelkező hazai pálinka.