A szervezett hazugság főpróbája volt a népszavazás
A szervezett és intézményesített hazugságpolitika főpróbája volt az öt évvel ezelőtti népszavazás a kettős állampolgárságról - modta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szombaton a voksolás évfordulóján a fővárosban. A Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke szerint 2004. december 5-én újabb szomorú nappal gazdagodott a magyarság történelme.
2009. december 6. vasárnap 08:50 - HírExtra
A nem szavazat mellett agitálók pontosan tudták, hogy az erdélyi magyarok semmiféle veszélyt nem jelenthetnek a magyar társadalombiztosítási rendszerre, mégis arra építették kampányukat, hogy a munkahelyek veszélybe kerülnek, az egészségügyi ellátás összeomlik, elértéktelenednek a nyugdíjak - idézte fel a fideszes politikus.
Hozzátette: ugyanez a hazugságpolitika és hazugságpropaganda jellemezte aztán az elkövetkező éveket.
Amivel riogattak 2004-ben azt kapta az egész ország "jutalmul": az elmúlt öt évben drámai mértéket öltött a munkanélküliség, a nyugdíjak elértéktelenedtek és az egészségügyi ellátórendszer is az összeomlás szélére jutott - összegzett Németh Zsolt.
Kitért arra is, hogy felerősödött - nem függetlenül a kormány hozzáállásától - a külhoni magyarokra nehezedő nyomás. A szlovák kormányzat azt állítja, hogy a szlovák államnyelvet védi, de tudjuk, hogy a felvidéki magyarság nyelvhasználatát próbálja meg ellehetetleníteni. A szlovák államnyelvtörvény a fékevesztett nacionalizmus kicsúcsosodása, a jogi abszurditás mintapéldája - fogalmazott.
Az elmúlt hónapokban ugyanakkor soha nem látott nemzeti összefogás alakult ki a felvidéki magyarság érdekében - mondta, kiemelve a védelmük érdekében elfogadott országgyűlési határozatot. Külön szólt a kárpátaljai magyar oktatás érdekében elfogadott országgyűlési nyilatkozatról is.
Ez azt mutatja, hogy a nemzetpolitika lehet egy új korszak kezdetének az előfutára, amely jövő tavasszal kormányzati rangra is emelkedhet.
Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke azt mondta bármi is történt, "összetartozunk, felelősek vagyunk egymásért, nemzettársainkért határokon belül és kívül egyaránt" - fogalmazott.
Felidézve az öt évvel ezelőtti kormánypárti kijelentéseket és az akkori kampányt azt mondta, hogy "2004. december 5-én bekövetkezett az, ami a szomszédos népeknél elképzelhetetlen lett volna, megtagadták a határon túli nemzettársainkat, ellökték a testvéri kezet, nemet mondtak az összetartozásra".
"Aki közületek magyarnak nem jó, az embernek is csak alávaló lehet" - idézte Wass Albert, erdélyi írót a KDNP-s politikus.
A kereszténydemokrata képviselő szerint az uniós csatlakozás önmagában nem oldotta meg a kárpát-medencei magyarság problémáit és gondjait. Joggal fogalmazható meg bírálat is az e téren tapasztalható európai uniós hozzáállás miatt - fűzte hozzá.
Kitért arra is, hogy a magyar kormány nem tiltakozott kellő határozottsággal a szlovák nyelvtörvény ellen, nem utasította el annak szellemiségét. Nincs miről tárgyalni, ha nemcsak nemzeti, hanem a felvidéki magyarságot emberi mivoltában is ilyen megalázó törvény születik - fejtette ki.
Simicskó István hangsúlyozva a magyar társadalom felelősségét, leszögezte: meg kell adnunk az állampolgárságot a határon túli magyaroknak, akik megtartották magyarságukat és hozzánk akarnak tartozni. "Alkossunk nemzetstratégiát, álljunk ki a határon túli magyarok autonómiatörekvései mellett, higgyük el, hogy csak rajtunk múlik" - szólított fel a KDNP-s politikus.
Forrás: MTI
2. Akinek magyarsága bizonyítására a Magyar Köztársaság állampolgárságára van szükség az:
a. elmebeteg.
b. megélhetési politikus.
c. etnobizniszben érdekelt.
d. revizionista.
3. Akinek magyarsága bizonyítására útlevél szükséges, az törölje ki azzal a valagát.