Európa legrégibb őshüllő-tolla

Günther Schweigert, az intézmény paleontológusa elmondta: egyelőre vizsgálják, hogy a nyolc milliméter hosszú, megközelítőleg százötvenmillió éves lelet az Archaeopteryx nevű, eddig ismert legkorábbi ősmadártól, vagy pedig egy mindeddig teljesen ismeretlen dinoszaurusztól származik.

A régész még májusban fedezte fel a tollat, amikor vésőjével felnyitott egy nehezen hasadó követ. Elmondása szerint a lelet az egyetlen bizonyíték arra, hogy már százötven millió évvel ezelőtt is előfordultak tollal borított állatok a mai Európa területén. Schweigert elmondta: a toll nem csak a madarak tipikus ismertetőjegye, hanem a dinoszauruszoké is, hiszen "a madarak a dinoszauruszok egyetlen csoportja, amely a mai napig is él a Földön". Közeli rokonaik a szintén az ősidők óta létező krokodilok.

A lelet a németországi Baden-Württemberg tartományban lévő Nusplinger melletti litográfiai mészkőpalákból származik, ahol Schweigert és a stuttgarti Természettudományi Múzeum 1993 óta végez kutatásokat. A területen százötvenmillió évvel ezelőtt egy másfél kilométer átmérőjű, száz méter mély lagúna feküdt, amelyet páfránycserjékkel és tűlevelűekkel tarkított szigetek vettek körbe. A lagúna állóvizében lemerülő tetemeket és növényeket idővel egymásra rakódó mészkőrétegek fedték el, így megőrizték az utókornak. A XIX. században felfedezett lelőhely igazi kincsesbánya a régészek számára: több mint háromszázötven különböző, a Jura-korból származó állat- és növényfajt fedeztek fel itt a kutatók.

Schweigert meggyőződése szerint az apró tollhoz tartozó őslény repülni is tudott, máskülönben nem lett volna képes megközelíteni a szigeteket. Feltételezése szerint a tyúkméretű madár hegyes fogacskákkal rendelkezett és elsősorban rovarokkal táplálkozott.

Eddig a világ legrégebbi leletének egy Archaeopteryxtől származó tollat tartottak, amelyet 1861-ben fedeztek fel a bajorországi Solnhofenben. A nusplingeri mészkőtáblák azonban ötszázezer évvel korábban keletkeztek, mint a solnhofeniek, így mindenképpen Európa legrégebbi leletének számít az itt talált apró toll. Ugyanakkor a két toll összehasonlítása sem vezet sokra, hiszen míg a solnhofeni esetében evezőtollról, a nusplingeni esetében fedőtollról van szó.

Schweigert szerint az is előfordulhat, hogy egyenesen a világ legrégebbi leletére bukkant. A dinoszauruszokra utaló legrégebbi leletnek ugyanis hivatalosan a novemberben Kínában megtalált, 158 millió évesre becsült tollas őshüllő maradványait tartják - a kutató szerint azonban a kormeghatározás ilyen hatalmas távlatokban meglehetősen pontatlan is lehet.