Kijelentette: a következő hónapokban megtalálja a módját annak, hogy a választási kampányban részt vevő minden demokratikus párt számára nyilvánvaló legyen, "a csontvázakat a természettudományi múzeumban keressék".

Bajnai Gordon azt mondta: ismét "fájni fog" az országnak, de már nem a további esetleges megszorítás, hanem az, ha bárki felelőtlenséggel, szemfényvesztéssel, populizmussal, vagy csodavárással vág neki a választásnak. A szocialistáknak pedig ez után meg kell védeniük az országot a demagógiával szemben.

Bajnai Gordon szerint Mesterházy Attila, az MSZP kongresszusán megválasztott miniszterelnök-jelölt csatártípus, mert gyors és kemény, de egyben csapatjátékos is; amikor pedig a miniszterelnök-jelölt a pályára lép, akkor a miniszterelnöknek már csak egy dolga maradt: "passzolni" neki a labdát.

Bajnai Gordon beszélt arról is: az MSZP kerülte ugyan a szélsőségesekkel való összefogást, de mégis hibázott abban, hogy esetenként túl hamar mondja a másikra, hogy fasiszta.

Mesterházy Attila szerint a munka becsületének visszaállítása, az erős szolgáltató állam, a nemzeti modernizáció, a nemzeti minimumokra épülő összefogás, az új kiegyezés megteremtése az új baloldal politikája, a válság utáni Magyarország politikája.
A szocialisták miniszterelnök-jelöltje kijelentette: a baloldalnak és az MSZP-nek egységre van szüksége.

Mesterházy Attila kongresszusi beszédében a nemzeti minimumok közé sorolta azt, ha az egész politikai elit a szegénység elleni küzdelmet tekinti legfontosabb feladatának egymás lejáratása helyett, továbbá azt is, hogy az államnak az egészségügyben, az oktatásban, a munkahelyteremtésben mindenhol szerepet kell vállalnia. Ugyancsak nemzeti minimumnak nevezte a baloldali politikus azt is, ha elismerik, hogy mindenkinek fáj Trianon, csak éppen eltérő választ adnak erre.

Mesterházy Attila úgy zárta beszédét: "Éljen Magyarország! Hajrá MSZP!"
Lendvai Ildikó szerint most az MSZP-nél is időszerű az "egy a tábor, egy a zászló" gondolata, de a baloldalon ez a demokrácia megőrzését, a modern, európai Magyarország megerősítését jelenti, ellentétben azzal, ahogyan ezt a jelszót korábban a Fidesz elnöke használta.

A szocialista pártelnök szerint ugyanis Orbán Viktornál ez a szlogen "politikai ledarálást" jelentett.

Lendvai Ildikó azt mondta: az MSZP-nek baloldali gyűjtőpártnak, néppártnak kell maradnia, de ha kell, demokratikus gyűjtőpárti szerepet is vállalnia kell.
Az MSZP kongresszusa kézfeltartással fogadta el a párt választási programját. A kongresszus Mesterházy Attilát választotta a párt miniszterelnök-jelöltjének. Az országos listát 70 százalékos, a miniszterelnök-jelöltet pedig 90 százalékos többséggel választották meg a küldöttek.

Lendvai Ildikó pártelnök szerint a döntés bizonyítja, hogy a magyar baloldalnak van jövője. Mesterházy Attilának ugyan nehéz dolga lesz, mert "a politika veteránjával", a múlt emberével kell megküzdenie, de mégsem lesz olyan nehéz dolga, mert a jövő mindig legyőzi a múltat, a csapat pedig erősebb az egyénnél
Havas Szófia az MTI-nek elmondta: többen - köztük ő is - azt kérték: vegyék le őket az MSZP országos listájáról.

Mint közölte: méltatlannak tartja a szakpolitikusokat hátra sorolták a listán. Ez egy bizonyos értékítélet, amit tudomásul kell venni - tette hozzá.
Havas Szófia az MTI-nek azt is elmondta: a kongresszuson rajta kívül öt női politikus adta vissza a listás helyét: Vidorné Szabó Györgyi, Juhászné Lévai Katalin, Kunszt Márta, Dér Zsuzsanna és Körösiné Bódi Judit.

Nyakó István, az MSZP szóvivője ezzel összefüggésben közölte: hivatalosan eddig még csak Havas Szófia jelezte visszalépését, a többiek ebbéli szándékukat hivatalos formában még nem tudatták az országos választási bizottsággal.

Az MTI úgy tudja, a kongresszus felhatalmazta a párt országos választási bizottságát, hogy a visszalépések miatt póttagokkal folyamatosan töltse fel a megüresedő helyeket, ez a folyamat azonban még nem zárult le, így nem tudni, hogy a már elfogadott országos listán milyen változások lehetnek.