Változás kell

Már a jelenlegi alkotmány megszületésénél elmondták az alaptörvény megalkotói, hogy ezt csak egy ideiglenes alkotmánynak szánják, amíg társadalom össze nem ül egy véglegest tető alá hozni. „A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:”- szól az alkotmány első mondta.

Ehhez képest a rendszerváltás óta eltelt húsz év alatt nem voltak képesek az ország irányítói közösen összeülni eme fontos kérdésben. Így nem az ördögtől eredő ötlet a Fidesz, a Jobbik, vagy akár egyes civil szervezetek azon elképzelése, hogy gyökeres alkotmánymódosításra, vagyis egy teljesen új alkotmányra van szükség - persze nem mindegy, hogy milyen irányban.

Az eltelt húsz év alatt, amióta az alkotmány hatályban van, megmutatkoztak hiányosságai, hibás pontjai, korrigálásra szolgáló részei ugyanúgy, ahogy a modern problémák által keletkezett jogi űrök is. Sokak szerint ami leginkább hiányzik az alaptörvényünkből, az az államot reprezentáló tisztelet. Ugyanis ezt ma az államfő képviseli, aki viszont a politika játékszerévé vált - ezért is akarnának sokan királyságot, élén egy valóban tisztelhető uralkodóval.

De merre?

Az alkotmány meghatározza egy egész ország törvényi alapjait, így nagyon nem mindegy, hogy miként akarnak hozzányúlni ahhoz a téglához, amire minden ráépül. Az alkotmánymódosításra a legnagyobb esélye a Fidesznek van, hisz nekik van lehetőségük arra, hogy a jövő évi választásokon megkapják a kétharmados többséget. A változtatás a kellő többség elérésnél pedig biztosnak látszik, ugyanis Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kijelentette, hogy bár tiszteletben tartja a jelenlegi alkotmányt, de egyáltalán nem tiszteli azt.

A nagy valószínűséggel leendő kormánypárt alkotmányváltoztató terveiről viszont nem lehet sokat tudni- hasonlóan kormányzási terveikhez, vagy programjukhoz. Annyi biztos, hogy Orbán Viktor egy lengyel alkotmányhoz hasonló dokumentumot szeretne látni a mostani helyén, amely jóval erősebben kötődik istenhez, és a hangneme is hazafiasabb.

Az is biztos, hogy bekerülne pár "veretes, komoly mondat", amely olyan értékeket képviselne, ami nem megosztja, hanem egységesíti az országot. Igaz, mindenre csak Orbán Viktor egyik televíziós beszélgetéséből következtethetünk. Viszont a Fidesz ebben a témában sem a hagyhatta ki az MSZP-be való belerúgást: Navracsics Tibor nemrég elmondta, hogy a köztársasági elnök autoritását a baloldali értelmiség rombolta le.

A Jobbik többször hangoztatta már, hogy átírná az alkotmányt - a Szent Korona-tan szerint. Ennek alapja valami hasonló, mint amit a Jobbik alapból is megfogalmaz: egységes, hazaszerető nemzet, királlyal, összefogással, környezetvédelemmel. A hatalom középpontjába a Szent Koronát állítja, és a Deák Ferenctől kölcsönzött „politikai nemzet” fogalmával apellál. Elvei szerint nem a királynak van országa és népe, hanem a nemzetnek van királya, aki Angliához hasonlóan csupán jelképes szerepkörrel rendelkezne.

Király András, a Jobbik szóvivője a HírExtra megkeresésére elmondta, bár még a pártnak nincs hivatalos állásfoglalása arról, hogy miként kívánják megváltoztatni az alkotmányt - ez csak a parlamenti választások utánra várható - de magában a változtatás szükségességében eltökéltek. Hisz „ez a dokumentum nem lehet alapokmánya egy XXI. századi országnak, ráadásul sok félreérthető, és nevetséges pont van benne.”

De nem csak a jobboldalon fogalmazódik meg a gondolat, hogy a jelenlegi alkotmánynál akár lehetne egy jobbat is csinálni. Bár Sólyom László államfő nyilvánosan is védelmébe vett az alaptörvényt, és az elmúlt nyolc évben sem az SZDSZ, sem a kormányzó MSZP nem égett alkotmánymódosítási lázban, de ezzel még nem halt ki a „nem jobboldal”. Schiffer András, a Lehet Más a Politika szóvivője portálunknak elmondta, ők is egy új alkotmány mellet teszik le a voksukat, ám úgy, hogy az ne térjen el gyökeresen a jelenlegi eszmeiségétől (a részletes interjút lásd itt).

Civilek álláspontja

Csütörtökön ült össze a „Királyságot akarunk? - Új alkotmányt, de milyet...” elnevezésű kerekasztal-beszélgetés a XXI. század intézet égisze alatt. Bár a résztvevő szakértő-értelmiségieknek (Fricz Tamás politológus, Gerő András történész, Kukorelli István jogász, Navracsics Tibor politológus, Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva volt alkotmánybíró) a címben feltett kérdésre nem sikerült válaszolniuk, de sok érdekes álláspont elhangzott.

Gerő szerint a rendszerváltás óta eltelt húsz év után bizonyos korrekciók igényét lehet megfogalmazni az alkotmánnyal szemben - ilyen a szólásszabadság kérdése, amellyel kapcsolatban szerinte szükség lenne a közösségi méltóság fogalmának beiktatására, és ezekben az ügyekben egyfajta "esküdt bíráskodás" bevezetésére. Azt is megjegyezte, hogy lát lehetőséget arra, hogy az ország egyfajta demokratikus monarchiaként működjön, valamint felvetette a választáson való részvételhez az előregisztráció szükségességét, hogy kiszűrjék azokat- Amerikához hasonlóan - akik nem érdeklődnek a politika iránt, így nem tájékozottan adjál le a voksukat.

Kukorelli szerint az említett előregisztráció könnyen cenzushoz vezethet. De ő is az új alkotmány híve, csak nem úgy, hogy az az új értékeken és alapelveken létrejött 1989-es alkotmányt fenekestül felborítsa. Navracsics szerint a jelenlegi magyar alkotmány igazi problémája az, hogy egy "identitásában bizonytalan alaptörvény", mégpedig azért, mert ma a magyar politikai közösség egy identitásában bizonytalan politikai közösség. Ugyanakkor Vasadi megvédte az alkotmányt, mert szerinte az elmúlt húsz év azt igazolta, hogy az alkotmány - minden hiányossága ellenére - használható volt és az is lesz.

Annyi biztos, hogy a társadalom nagy többsége szerint új alkotmányra van szükség. Azonban egy ilyen alapirat megszületéséhez átfogó társadalmi kongresszusra van szükség, amire a jelenlegi helyzetben esély sincs: elvégre a válság beköszöntével sem volt képes összefogni az ország, és annál egy új alkotmány megírása sokkalta megosztóbb kérdés.