Pettkó: a PM szándékosan sértette meg az Alkotmányt

A független országgyűlési képviselő annak kapcsán reagált az MTI-nek, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) keddi határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította a családi pótlék adózásnál való figyelembe vételét előíró rendelkezéseket, és azokat visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

Pettkó András kiemelte: még május közepén fordult Sólyom László államfőhöz azért, hogy az Országgyűlés által május elején elfogadott adótörvényeket ne írja alá, ugyanis véleménye szerint a Pénzügyminisztérium szándékosan követett el alkotmánysértést.
Mint magyarázta, a most alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezések értelmében szeptember elsejétől a családi pótlék adóterhet nem viselő járandóságnak minősült, és ez azt jelentette, hogy ugyan adót nem kell fizetni utána, de a személyi jövedelemadó (szja) alapba beleszámított és annak összegét növelte.

Az Ab az MTI-hez eljuttatott keddi közleménye szerint az a szabály, amely a családi pótlék felett rendelkezési jogot nem szerző szülőnél is jövedelemnek tekinti a családi pótlék felét, sérti az arányos közteherviselés elvét, mert ténylegesen nem megszerzett jövedelem adózására vonatkozik.

A személyijövedelemadó-törvény szeptember 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a családi pótlék adómentes jövedelemből adóterhet nem viselő járandósággá vált. E szerint a gyermeket együtt nevelő szülők adóalapjába a családi pótlék összegének felét-felét be kell számítani, függetlenül attól, hogy a családi pótlékot melyik szülőnek folyósítja az állam.

Az Ab megállapította azt is, hogy a személyi jövedelemadó hatályos rendszerében, amelynek lényeges vonása az összevontan adózó jövedelmeknél a több adósáv és a több adókulcs, a családi pótlék adóalapba vonása sérti a teljesítőképesség szerinti adózás elvét.

Mint írták, az Ab abból indult ki, hogy a gyermek nevelésére az alkotmány alapján kötelezően fordítandó javak nyilvánvalóan csökkentik azt az összeget, amely felett a szülők, együttesen, vagy külön-külön szabadon rendelkezhetnek. A szülő személyes adóteher-viselő képessége ezért nem azonos mértékű azoknak a magánszemélyeknek az adóteher-viselő képességével, akiket az alkotmány szerinti gyermektartási kötelezettség nem terhel, hanem annál kisebb - mutatott rá a testület.

Hozzátették: az alkotmányellenessé nyilvánított rendelkezések viszont azt eredményezhetnék, hogy minél több gyermekről gondoskodik a szülő, a családi pótlék mellett szerzett személyes jövedelméből annál több adót fizetne.

A testület határozatában ugyanakkor utalt arra, hogy a családi pótlék rendszerét át lehet alakítani, és a jogosultságot rászorultsághoz, vagyis a családban az egy főre eső jövedelem mértékéhez lehet kötni. A vizsgált szabályok értelmében azonban jelenleg nem a család rászorultsága számít akkor, amikor arról van szó, hogy a családi pótlék adóalapba vonásának hatásaként csökken-e a szülő összes jövedelme, hanem csak az adóalany személyes jövedelmének mértéke.