A 18 országra kiterjedő felmérés arról tanúskodik, hogy nem csökkent a szegénység az utóbbi két évtized alatt. A szegénység klasszikus kategóriájába tartozók - azaz a napi két dollárból vagy annál kevesebb pénzből élők - aránya 19 százalék, de ez a szint 41 százalékra rúg, figyelembe véve, hogy több országban ennél nagyobb jövedelemnél húzódik a szegénységi határ.

A statisztikából az is kitűnik, hogy az egyes országokban nagyon különböző a helyzet. Szíriában és Libanonban a lakosság 27-30, Egyiptomban 39, Jemenben pedig már több mint fele, 58 százaléka tengődik nyomorban. Nagyon súlyos a helyzet a fiatalok munkanélküliségét illetően: az arab országok többségében a fiatalok több mint 50 százalékának nincs állása, s ha csak szinten akarják tartani a rátát, nemhogy javítani, akkor is legalább 51 millió munkahelyet kell létrehozniuk a következő tíz évben.

A jelentés az ENSZ jövő szeptemberi csúcsértekezletére készült. Ezen a találkozón vonják meg a millenniumi célkitűzések mérlegét; a nemzetek közössége 2000-ben azt vállalta, hogy 2015-re felére csökkenti a szegénységet és az alultápláltságot.

A jelentés szerzői fontosnak tartják, hogy növeljék az önellátás szintjét az élelmezés terén az arab országokban. Valamiféle "társadalmi szerződést" vagy "fejlesztési szövetséget" szorgalmaznak a kőolajtermelő gazdag és a szegény arab országok között, ami lehetővé tenné az utóbbiak gazdasági felzárkózását. Ostorozták az arab országok "intézményi gyengeségét", amely negatív következményekkel járhat a jogállamiság előmozdítására és a korrupció elleni küzdelemre.