Dinoszaurusz méregfoggal

A felfedezés egészen odáig terjed, hogy magyarázatot találtak arra vonatkozóan, hogyan alakult ki a szervezetekben a méreganyag termelésének képessége - közölte a Hszinhua hírügynökséggel kedden a kutatócsoport vezetője, Kung En-pu (Gong Enpu) egyetemi professzor.

Arra is fény derült, hogy a dinoszaurusz e változatának, a Sinornithosaurusnak különösen hosszú barázdás fogai voltak a felső állkapcsában, hasonlóak a hátsó méregfogú kígyókéhoz és gyíkokéhoz.

A felső állkapocs oldalsó felületén találtak egy helyet, ahol a méregmirigy helyezkedhetett el.

A fogak túlságosan - funkciótlanul - hosszúak lettek volna ahhoz, hogy az állat csak megragadja zsákmányát, majd lenyelje azt - vélik a kutatók. Feltételezések szerint a hosszú fogak arra szolgáltak, hogy az ősállat - agyarával áthatolva az eleségül szolgáló madarak vastag tollazatán - a mérget a bőrön keresztül az áldozat vérébe legyen képes juttatni.

A méreg valószínűleg nem volt halálos, de a védekezést és menekülést már korlátozottá tette.

A Sinornithosaurust a madarak rokonának tartják, a kisebb dinoszauruszok közé tartozik, testhossza nem több egy méternél. Első lelete, amelyet 1996-ban találtak meg kiváló állapotban az északkelet-kínai Liaoning tartomány nyugati részén, bizonyítékul szolgálta arra, hogy a madarak az evolúciós folyamatban a dinoszaurusztól származtathatók.
Kung kutatócsoportját eredetileg arra hozták létre, hogy megfejtse a madarak repülési képességének kialakulási folyamatát és csak véletlenül bukkantak a méregfogak titkára.