Az Akadémia elnöke állandó meghívottja az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (AKT) üléseinek - hangsúlyozta az MTI-nek Pálinkás József arra a sajtóban megjelent felvetésre reagálva, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően vett volna részt a kutatóintézeti igazgatókról szóló döntés alkalmával az AKT-ülésen. "Az idén elfogadott új akadémiai törvény alapvetően átalakította az elnök jogkörét, az AKT határozatait például az elnök hagyja jóvá. Ez most is így történt, a 11 kutatóintézeti vezető kinevezéséről szóló határozat jóváhagyásával" - tette hozzá. Pálinkás József hangsúlyozta, hogy tudományos jellegű elvárásai voltak a jelöltekkel szemben, például az, hogy tudományos folyóiratokban publikáljanak.

"Az intézeteket irányítani, működtetni tudó embereket neveztem ki, olyanokat, akik a gazdasági működés feltételeit megteremtik. Az intézményigazgatóktól nemcsak menedzsmentet, de példaszerű tudományos teljesítményt is várok" - mondta. Az elnök utalt arra, hogy a filozófusok közti vitában kiváló akadémikusok egy része az egyik, más része a másik jelölt mellett foglalt állást, ezért az intézet működőképességének biztosítása különösen fontos szemponttá vált a döntésben.

Vajda Mihály akadémikus, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének jelenlegi igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a jelölésre létrehozott eseti bizottság 5:0 arányban, az intézeti gyűlés pedig 21:4 arányban Gábor György vallásfilozófus igazgatói pályázatát támogatta. Ezt követően került sor az AKT ülésére, melyen Pálinkás József is részt vett, és "elmondta, kit és miért támogat" - idézte fel Vajda Mihály, aki úgy véli, az AKT tagjai az elvárásoknak megfelelően szavaztak, amikor inkább Boros Jánost támogatták.
Az MTA Filozófiai Bizottsága tiltakozó levelet juttatott el az elnökhöz azzal, hogy "határozottan elítéli az intézeti igazgatóválasztások során most is követett gyakorlatot, melyben az MTA saját, szakmailag illetékes bizottságának állásfoglalását egyáltalán nem kérték ki, és a kiérlelt állásfoglalás kialakítására létrehozott ad hoc bizottság - valamint az illető kutatóintézet kutatóinak - véleményével homlokegyenest ellenkezően, egy olyan bizottság javaslatára hivatkozva született döntés, amelyben a szóban forgó tudományszak semmilyen módon nincs képviselve".

Válaszlevelében Csépe Valéria, az MTA főtitkárhelyettese emlékeztet arra, hogy az Akadémiáról szóló törvény "egyértelműen rögzíti az akadémiai kutatóközpontok és kutatóintézetek igazgatói kinevezésének szabályait". Emlékeztetett a levél arra is, hogy az MTA intézeti igazgatóit "nem választják, hanem kinevezik".

Németh Tamás, az MTA főtitkára, az AKT elnöke elmondta, hogy a 11 akadémiai osztály egy-egy képviselője és az AKT elnöke titkos szavazással hozta meg a határozatot, amely alapján az Akadémia elnöke döntött a kinevezésekről. A szavazati arányokat még nem kívánta közölni Németh, de elképzelhetőnek tartja, hogy az AKT januári ülésén döntenek a nyilvánosságra hozatalról. "Az akadémiai bizottságoknak és osztályoknak véleményezési joga van, ami nem azonos a döntési joggal" - tette hozzá.

A Szociológiai Kutatóintézet igazgatói posztjára Tamás Pál pályázatát nem támogatta az AKT, ezért őt egy évre bízta meg az MTA elnöke. Tamás megerősítette az MTI kérdésére, hogy a megbízást nem fogadta el, erről szóló döntését hétfőn eljuttatta az Akadémia elnökéhez, ám az okokat részletezni nem kívánta.