A karácsonyt a jóság ünnepének is szokás nevezni: ilyenkor mindenki megtisztul a haragtól és a rosszindulattól, sőt megpróbál embertársaira jóhiszeműen, jóindulattal gondolni, segíteni nekik problémáik legyűrésében. Sajnos sokan már nem tartják be a szeretet ünnepének szabályait, pedig kell a robotizált fogyasztói társadalomnak egy kis melegség, emberség. Legfőképp azért, mert ekképp társadalmunk hibás kerekeit is helyre lehet tenni. Álljon itt egy történet a karácsony szellemiségének az erejéről:

Kedves kis történet

Még májusban történt, a bolti rablást mindennapinak elkönyvelő amerikai társadalomban, hogy egy rabló nem épp úgy távozott egy kisboltból, mint azt várta. Ugyanis amikor ki akarta fosztani az üzletet, a szituáció az ellenkezőjére fordult, és a végén a boltos tartotta sakkban a fosztogatót. Azonban a boltos ahelyett hogy hívta volna a rendőrséget és feljelentést tett volna, adott a szerencsétlen próbálkozónak egy kiló kenyeret és 40 dollárt, hogy tudjon enni adni a családjának, majd megígértette vele, hogy nem rabol többet és szélnek eresztette.

És jótett helyében jót várj: nemrég érkezett egy levél a boltoshoz, ötven dollárral körítve. Az ex-rabló fizette vissza tartozását, és arról is beszámolt, hogy immáron van munkahelye, rendbe tette az életét és egy gyermeke is született. A boltos jótékony célra adományozta az 50 dollárt.

Tanulság

Itt egy emberi jó útra tért és hasznos tagja lett a társadalomnak, csak mert egy másik a nehéz helyzetben nem megbüntette, hanem kötelességein felül segítette őt. Gondoljunk bele: mi lenne, ha ez nem egy kivételes eset, hanem átlagos jelenség volna? Mi lenne, ha mindenki az önző érdekeit félretenné, és segítené a másikat a nehéz helyzetekben? Talán nem oldódnának fel az emberi kapcsolatok, nem lenne annyi probléma, az emberek nem szenvednének annyit. Egyszóval egy kis kedvességgel és előzékenységgel a világ egy jobb hely lenne.

Természetesen vannak olyan emberek, akik bármennyi segítség ellenére is csak a saját érdekeiket szemlélnék, és ugyanúgy visszajönnének rabolni, hiába engedték el egyszer őket, megsegítve. Ám az emberismeret és némi beleérzőkészség sokat segíthet: csak bele kell gondolni, hogy az illető ránézésre min mehetett keresztül, és hogy Te voltál-e hasonló helyzeteben. Ha igen, mennyit segített volna egy kis kedvesség? Mert ami neked egy mosoly, az más embernek a világot jelentheti.

Érdemes egyetlen napra kipróbálni, hogy milyen hellyé válik a világ, ha mindenkivel segítőkész és előzékeny vagy, akivel csak találkozol. Mert a kedvesség sokszor kedvességet szül. Ha pedig beválik, érdemes máskor is elővenni... Elvégre, ahogy Mahatma Gandhi is mondta: ha meg akarod változtatni a világot, akkor a változás legyél te magad!